Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt


Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. január 12-én (262. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4829

[…] nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől felvilágosítást kérni. Garanciális szabály, hogy a hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótolandó hiányokat. A vizsgált tényállás kapcsán az ajánlatkérő egyáltalán nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, hiszen a hiánypótlás keretében nem kérte, hogy a közös ajánlattevők csatolják az érintett értékelési részszempontra vonatkozó dokumentumot, vagyis e tekintetben a hiánypótlás lehetőségét nem biztosította. Az ajánlatkérő azzal, hogy az értékelési részszemponthoz tartozó dokumentum hiányára csupán az ajánlat érvénytelennek nyilvánítása körében hivatkozott, a Kbt. 71. § (6) bekezdését is megsértette, ugyanis e jogszabályhely alapján az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlel. Természetesen a Kbt. ismertetett rendelkezései is kógensek, azoktól az ajánlatkérő nem térhet el, és nem dönthet saját belátása szerint úgy, hogy egyes hiányokat pótoltat, másokat pedig - a hiánypótlás lehetőségének biztosítása nélkül - az ajánlat érvénytelennek nyilvánítása körében vesz figyelembe.Összességében tehát megállapítható, hogy amennyiben az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívás megküldése előtt már észlelte, hogy a közös ajánlattevők részéről valamely dokumentum hiányzik, úgy a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint fel kellett volna hívnia őket ennek pótlására. Ha pedig az ajánlatkérő a szóban forgó hiányt valamilyen oknál fogva csak később észlelte, akkor ebben a körben újabb hiánypótlást kellett volna elrendelnie a Kbt. 71. § (6) bekezdésére figyelemmel. A Kbt. szellemiségével, alapelveivel is összeegyeztethetetlen az ajánlatkérő eljárása, ugyanis a teljes körű (akár többkörös) hiánypótlással a jogalkotó egyértelműen azt az össztársadalmi érdeket kívánta érvényre juttatni, hogy minél több gazdasági szereplő tehessen megfelelő ajánlatot annak érdekében, hogy a verseny szélesedjen, és így az ajánlatkérő minél jobb ár-érték arányú árut, szolgáltatást szerezhessen be, így biztosítva a közpénzek hatékony felhasználását. A Közbeszerzési Hatóság következetes álláspontja szerint a hiánypótlás arra irányul, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.