Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. február 9-én (263. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4853

[…] konzorciumnak nem, csak a tagjainak állapítható meg, vagyis általánosságban jogorvoslati kérelmet a konzorcium bármely tagja vagy a tagok mindegyike terjeszthet elő.A kérdés azonban arra is vonatkozik, hogy egyáltalán van-e ügyfélképessége a nyertes ajánlat érvénytelenségének megállapítására irányuló jogorvoslati eljárásban egy olyan piaci szereplőnek, amely a második legkedvezőbb ajánlatot tette, ezt azonban az ajánlatkérő sem hirdette (mert arra nem is vállalt kötelezettséget), és ez a második legkedvezőbb ajánlat egyébként is meghaladja a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, vagyis a szóban forgó konzorcium akkor sem válhatott volna nyertessé, ha az ajánlatkérő a nyertes ajánlattal szemben jogszerűen eljárva az érvénytelenség jogkövetkezményét alkalmazza. Az ezzel kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlatot a Közbeszerzési Döntőbizottság a közelmúltban tette egyértelművé. Ahhoz, hogy bármely jogalany (ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt) egy adott közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslat iránti kérelmet terjeszthessen elő, igazolnia kell, hogy jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, illetőleg veszélyezteti. Ebből a szempontból a közbeszerzési törvény 148. §-ának (2) bekezdése egyértelműen fogalmaz. A Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanakkor annak az előkérdésnek az eldöntése során, hogy a jogorvoslattal élő jogalany rendelkezik-e ügyfélképességgel, a gyakorlatban a közvetlen érdeksérelem fennálltát vizsgálja. A feltett kérdést tehát abból a szemszögből kell megválaszolni, hogy vajon közvetlennek tekinthető-e a konzorciumban részes valamely ajánlattevő érdeksérelme akkor, ha a nyertes ajánlat érvénytelen ugyan, de a jogorvoslati kérelmet előterjesztő piaci szereplőnek (illetőleg jelen esetben a konzorciumnak) ennek kimondása esetén sem lenne esélye a nyertességre, hiszen a konzorcium ajánlata a rendelkezésre álló pénzügyi keretet meghaladta.A tényállás jól szemlélteti a közbeszerzési alapelvek kisegítő funkcióját, illetőleg azt az értelmezési keretet, amelyre a jogalkalmazó szerveknek a konkrét jogviták eldöntése során figyelemmel kell lenniük. A közbeszerzési eljárásban ugyanis alapvető érdek fűződik ahhoz, hogy az ajánlatkérő a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva járjon el, és ezt az érdeket (alapelvi követelményt) az eljárásban részes bármely szereplő érvényre juttathatja, függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő jogszerű magatartása esetén nyertessé válhatott volna-e, avagy sem. Az idézett alapelv súlyos sérelmét jelenti, ha az ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot nyilvánít nyertessé. Minden kérelmezőnek közvetlen jogos érdeke fűződik ugyanis ahhoz, hogy a közbeszerzési […]