915 talált cikk az adatok kifejezésre

Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?

Kérdés: Hol írja azt a Kbt., hogy a nem magyarországi letelepedésű ajánlattevőknek (alvállalkozóknak) nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen igazolások felelnek meg a Kbt. szerinti kizáró okok hiányának igazolására a letelepedés országának jogrendszerében? Előírható-e ilyen tartalmú nyilatkozat megtétele kötelező jelleggel?

Kérdés: Újonnan alakuló (építőipari kivitelező) cég 10 M Ft jegyzett tőkével, 30-40 fő fizikai dolgozóval, milyen módon tud indulni közbeszerzési pályázatokon, ha nincs előző évekről referenciája, mérlege, létszáma?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását – a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben – a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a bányafelügyelet adja ki a hatósági igazolást. A hatósági igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes. A Kbt. 63/A. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. A (2) bekezdés értelmében a közbeszerzési ajánlatkérők számára – ha jogszabály alapján az ajánlatkérő a nyilvántartáshoz hozzáférhet – a közbeszerzési kizáró okokkal kapcsolatos belföldi közhiteles elektronikus nyilvántartások adataihoz történő hozzáférés ingyenes. A 63. § (6) bekezdése szerint a foglalkoztatással összefüggő kizáró okot az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie – ez alapján az ajánlattevőnek nem kötelessége becsatolni a vonatkozó igazolást. Ugyanakkor a 63/A. § szerint az ajánlatkérő olyan információt nem kérhet az ajánlattevőtől, amihez közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen hozzáfér. Mivel az OMMF nyilvántartása nem minősül közhitelesnek, kérhet-e az ajánlatkérő az ajánlattevőktől OMMF-igazolást, illetve az ajánlattevő megtagadhatja-e az igazolás becsatolását a Kbt. 63. §-ának (6) bekezdésére hivatkozással?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás nyilvánosságával kapcsolatos a kérdésünk. A Kbt. 17/C. §-ának (1) bekezdése szerint 5 munkanap áll rendelkezésre a 17/C. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, információk honlapon történő közzétételére. A törvény 17/C. §-ának (3) bekezdése szerint a hirdetmények TED, illetve a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladását követően kerülhet sor az adatok honlapon történő közzétételére, és közzétenni a már megjelent hirdetmény tartalmával megegyező adatokat lehet. Tekintettel arra, hogy a hirdetmények valószínűleg nem jelennek meg a feladást követő 5 munkanapon belül, hogyan tud eleget tenni az ajánlatkérő a határidő betartására vonatkozó kötelezettségének?

Kérdés: Hol és milyen módon szerezhetjük be az együttes adóigazolást? Van erre valamilyen nyomtatvány? Milyen költséggel jár a beszerzés?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?

Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbi kritériumot írta ki a szakmai alkalmasságra egy szolgáltatás megrendeléséhez: "Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: 1. A Kbt. 194. §-a alapján – a szerződést kötő másik fél által kiállított igazolással – az ajánlati felhívás megjelenését megelőző 3 évben tranzakció-kezelő rendszer bevezetésére vonatkozó referenciák ismertetése." Mi eddig mindig a 68. § (1) bekezdését, annak b) pontját alkalmaztuk úgy, hogy az ügyvezető igazgató nyilatkozott a referenciáinkról, mivel a mi referenciáink nem tartoznak a 22. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alá. Alkalmazható-e most is a 68. (1) bekezdés b) pontja, illetve kötelesek vagyunk-e referenciaigazolást beadni?

Kérdés: Hét társintézmény konzorciumi pályázatot nyújt be egy TÁMOP-pályázati felhívásra. Ennek keretében egy portálszolgálat kifejlesztésére vállalkoznának, melynek becsült értéke 44 000 000 forint. Ezt egy közbeszerzési eljárásban le lehetne bonyolítani. Ehhez azonban kapcsolódik minden intézménynél egy interfész készítése, mely ahhoz szükséges, hogy a jelenlegi rendszereiket illeszteni tudják. Az intézményeket hét különböző cég menedzselné ebben, intézményenként a kivitelezés 1,5-4,7 M Ft-ig terjedne. Kérdéseink: 1. Az egybeszámítási szabály ilyen konzorciális pályázatnál is érvényes-e? Azaz ha külön-külön intézményenként nézzük a megvalósítandó feladatokat – az interfészről van most csak szó –, nem szükséges közbeszerzési pályázat kiírása, együttesen tekintve viszont igen (kb. 20 M Ft). 2. Ha egybe kell számolni – csak az interfésszel kapcsolatban –, a szabály egy feltétele kritikus: a beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni. Miután különböző rendszerekről van szó, egy cég nem ismer mindent, nincs olyan felkészültsége. Ezt valamilyen módon nyilván szükséges bizonyítani. Van erre valamilyen elfogadott eljárás, melyet a Közbeszerzési Döntőbizottság is akceptál adandó alkalommal? 3. A portálszolgáltatás elkülöníthető-e egyáltalán az előzőktől? Vagy szükséges együtt tekinteni a portálszolgáltatás és a hozzáférés kialakításának becsült értékét? (Utóbbi esetben kb. 64 M Ft a becsült érték.)