5166 talált cikk az ajánlat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?

Kérdés: Élelmiszer-alapanyag beszerzésénél egy vagy több kategóriát érdemes jelölni, amikor meghirdetjük? Esetleg részekre kellene inkább bontani a beszerzést?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződést az ajánlattevő képviseletében eljárva aláírhat-e cégjegyzésre jogosult által meghatalmazott olyan személy, aki a cégjegyzék szerint cégjegyzési joggal nem rendelkezik, és az ajánlattevő a gazdasági szereplőkre vonatkozó nyilatkozatában (EEKD) sem tüntette fel?

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás 2. részében, versenyújranyitás során releváns az egyedi eljárás becsült értéke? Mi alapján kell megadnia az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőt, hány napot kell számolnia rá?

Kérdés: Az infláció miatt nem növekednek az értékhatárok? Egyre könnyebb elérni a közbeszerzési értékhatárt. Az uniós értékhatár-változás nem tér ki erre?

Kérdés: Az in-house szerződés nem közbeszerzési szerződés. Miért kell mégis rögzíteni azt?

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás szabályosan lezajlott, megtörtént az eljárás eredményéről történő összegzés megküldése, szerződéskötésre azonban még nem került sor. A nyertes ajánlattevő, aki az eljárásban nyilatkozott a kizáró okok felől – melyet az ajánlatkérő leellenőrzött és rendben talált –, a szerződés aláírása előtt szóban, telefonon jelezte, hogy időközben a kizáró okok hatálya alá került (rajta is van GVH listáján). Tekintettel arra, hogy az eljárás uniós forrásból finanszírozott, az ajánlatkérőt sürgeti a pályázati határidő, azonban kérdés, hogy az ajánlatkérő a jelen helyzetben aláírhatja-e a nyertes ajánlattevővel a szerződést?

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?

Kérdés: Az ajánlatkérő olyan dokumentumokkal kapcsolatban kér hiánypótlást, amelyeket még az ajánlattal kellett vagy kellett volna benyújtani. Ilyenek: szakemberek önéletrajza, szakemberek rendelkezésre állási nyilatkozata, összeférhetetlenségi nyilatkozatok, értékelési részszempontra megnevezett szakemberekről szóló nyilatkozat. Megteheti-e jogszerűen az ajánlatkérő, hogy az ajánlatok bírálatának elvégzése és az ajánlatok értékelése, valamint az utólagos igazolások hiánypótlása után hiánypótlásokat kér be az ajánlatokban benyújtott dokumentumokkal kapcsolatban?