4687 talált cikk az ajánlatkérő kifejezésre

Kérdés: Igen gyakori gazdasági alkalmassági követelmény az, hogy a pályázónak nagy összegű árbevétellel kell rendelkeznie "informatikai rendszer bevezetése" tárgyú korábbi projektekből. Arra vonatkozóan azonban nem áll rendelkezésre konkrét definíció vagy a gyakorlatból leszűrhető megbízható tapasztalat, hogy milyen tevékenységekből származó árbevétel minősül informatikai rendszer bevezetéséből eredőnek. Idetartoznak-e például a következő szolgáltatásokból származó bevételek: IPVPN-, LAN-, IP-alapú alközpont, WiFi-hálózatok kialakítása, tűzfal, call center, illetve a bevezetéshez szorosan kapcsolódó havidíjas szolgáltatások is megfelelőek lehetnek-e? Kérdésünk tehát arra irányulna, hogy szíveskedjenek részünkre egy olyan definíciót, állásfoglalást adni, amelyre támaszkodva védhető módon tudunk nyilatkozni az informatikai rendszer bevezetése tárgyú árbevétel vonatkozásában.

Kérdés: Mi a különbség az ajánlattételi felhívás és a tárgyalási meghívó között?

Kérdés: Ha egy eljárás során (akár nemzeti, akár uniós) külföldi (török) céget szeretnénk alvállalkozóként megnevesíteni, milyen dokumentumokat kell bekérnünk tőlük (tíz százalék alatti és tíz százalékot meghaladó alvállalkozó esetében)?

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a felhívásban az érvényes ajánlattétel feltételeként előírja, hogy az ajánlattevő rendelkezzen MSZ 28001:2008 (OHSAS 18001) munkahelyi egészségvédelem és biztonság, vagy azzal egyenértékű, bármely nemzeti rendszerben munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer meglétét igazoló tanúsítvánnyal – ezen alkalmassági feltétel esetében is alkalmazható a Kbt. 55. §-ának (5) bekezdése, azaz más szervezet kapacitásaira támaszkodva is megfelelhet az ajánlattevő ennek a feltételnek?

Kérdés: A Kbt. 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő milyen ajánlattételi határidőt kell, hogy alkalmazzon?

Kérdés: A Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése leírja, hogy milyen esetekben lehet más szervezet kapacitására támaszkodni. Az árbevételt és referenciát, mint alkalmassági követelményeket, nem tudjuk a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe venni. A Kbt. 55. §-a (6) bekezdésének b) pontjánál arra a kérdésre, hogy "milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja", mit kell nyilatkoznunk?

Kérdés: A tendert mikro- és kisvállalkozások számára írták ki. Az alvállalkozó és az "erőforrás" ebben az esetben csak az előzőek szerinti típusú vállalkozás lehet, vagy középvállalkozás is?

Kérdés: Elfogadható-e az ajánlattevő által benyújtott referencianyilatkozat a 310/2011. kormányrendelet 15. § (1) bekezdés a) pontjában és a 16. § (1) bekezdésben leírtakra figyelemmel az alábbi esetekben:
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozat (például a 2010. vagy 2011. évekből) olyan szerződéskötő félről szól, aki/amely a 2003. évi CXXIX. törvény alapján a Kbt. 68. § (1) bekezdés b) pontja alá eső szervezet, de a 2012. évben már megszüntette tevékenységét, így nem lehet tudni, hogy a 2011. évi CVIII. törvény alapján a 6. § szerint hová sorolandó?
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozatot 2011-ben állították ki, el kell-e fogadni, ha a 2003. évi CXXIX. törvény 68. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva állította ki azt az ajánlattevő?
– Amennyiben a b) pontra igen a válasz, abban az esetben az ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a referencianyilatkozat az ajánlattételi határidőhöz képest például 60 napnál nem régebbi keltezésű lehet?
– Amennyiben valamely szerződést kötő másik fél besorolása úgy változott az új Kbt. hatálybalépését követően, hogy a referenciát nem nyilatkozhatja le az ajánlattevő, hanem referenciaigazolást kell az adott szerződést kötő másik féltől benyújtania, abban az esetben a 2012. év előtti referenciákról elfogadható-e az ajánlattevő nyilatkozata 2012. évi közbeszerzési eljárásban?

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 122. §-ának (8) bekezdése a következőkről rendelkezik: a (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 100. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (7) bekezdés a) és c) pontjai szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt, és legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni. A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagy költségvetési szervek, és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés az ilyen eljárásokban nem alkalmazandó. Fentiek alapján az ajánlatkérőnek arra kell figyelnie a 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatásra kerülő eljárás esetén, hogy az ajánlattételre felkértek között legyen legalább három olyan gazdasági szereplő, akik (amelyek) mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagy csak és kizárólag ilyen gazdasági szereplőknek köteles kiküldeni az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást?

Kérdés: A kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tekintetében konzorcium (közös ajánlatevők) esetén ki minősül ajánlattevőnek? Az, akit felhatalmaznak a konzorciumi tagok (esetünkben három) a vezetésre, vagy továbbra is mind a három konzorciumi tag a negyedik taggal – vezetővel – együtt? Tehát elégséges-e a vezetőnek nyilatkoznia/igazolnia a kizáró okok hiányát, vagy mellette párhuzamosan mindegyik konzorciumi tag és a vezető is köteles nyilatkozni/igazolni azt?