Alkalmassági szempontok ingatlan beszerzésénél

Kérdés: Egy (egyedileg meghatározott) konkrét ingatlan tulajdonjogának megszerzésére (megvételére) irányuló közbeszerzési eljárásban mit kell (lehet) vizsgálni az ajánlattevő (például az ingatlan tulajdonosa) alkalmasságának vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...dologtulajdonjogának, vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak(vételi joggal vagy anélkül történő) megszerzése az ajánlatkérő részéről,azzal, hogy az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezéstis – azzal az eltéréssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Egyetlen ajánlat nyílt eljárásban

Kérdés: Közösségi értékhatárokat elérő értékű nyílt ajánlati felhívásra összesen egy darab ajánlat érkezett, de az érvényes. Az ajánlattevő ilyen esetben kihirdethető-e az eljárás nyertesének, vagy meg kell ismételni az eljárást, miután nem alakult ki versenyhelyzet?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;– egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebbajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezetmértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot;– az ajánlatkérő az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Közhasznú társaság beszerzései értékének kezelése

Kérdés: A közhasznú társaságok a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján tartoznak a Kbt. hatálya alá. Kérdésünk, hogy összevontan kell-e az alap- és a vállalkozási tevékenység beszerzéseinek értékét kezelni, miután a vállalkozási tevékenységeknél megkötött visszterhes szerződésben a kht.-k nem megrendelők, hanem vállalkozók, figyelemmel arra is, hogy a Khsz-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a közhasznú társaságoknak a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeiket és ráfordításaikat elkülönítetten kell nyilvántartaniuk? (A közbeszerzés tárgyát sok esetben a kht.-k a hivatkozott alaptevékenységükhöz és a vállalkozási tevékenységükhöz egyaránt használják, de a beszerzés természetben osztható, és a számviteli nyilvántartás szerint is elkülönül.)
Részlet a válaszából: […] ...kérdés logikus, de erre közbeszerzés esetében nincslehetőség. Mivel klasszikus ajánlatkérőről van szó, így a beszerzéseitekintetében nem érdekes, hogy mi az adott beszerzés célja – példáulvállalkozási tevékenység ellátásához foganatosít beszerzéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Pénzintézet mint finanszírozó megítélése a közbeszerzésben

Kérdés: Eszközbeszerzés esetén az alábbi esetekben a pénzintézeti finanszírozó (lízing, tartós bérlet esetén) alvállalkozónak minősül-e vagy sem? Amennyiben közvetlenül az ajánlatkiírót finanszírozná? (Ez esetben milyen pénzügyi, fizetési garanciát tud nyújtani ajánlatkiíró?) Amennyiben az ajánlattevőt háttérben finanszírozza? A pályázat elnyerése esetén utólag elállhat-e a pénzintézet a finanszírozástól, és amennyiben igen, beléphet-e büntetlenül egy másik finanszírozó?
Részlet a válaszából: […] ...általábanelőfinanszírozza tevékenységét, ebben az esetben nem alvállalkozó, hiszen azadott beszerzési tárgy tekintetében nincs köze az ajánlatkérőhöz, nem aközbeszerzési eljárás teljesítése céljából, a szerződésre tekintettel fogszerződést kötni vagy módosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
Részlet a válaszából: […] ...minősül hazánkban. Az eljárás lényege -a Kbt. 232. §-ának (1) bekezdése értelmében –, hogy az eljárás első részében azajánlatkérő (vagy ajánlatkérők, ami többes számban összesen e helyütt fordulelő a törvényben) nyílt eljárást, vagy meghívásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Európai Bizottság tájékoztatásának esetei

Kérdés: Az ajánlatkérőnek bizonyos esetek fennállásáról tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot – például: kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt érvénytelen ajánlatnál. Mikor kell ennek a tájékoztatási kötelezettségnek eleget tenni, és milyen tartalommal, illetve mire szolgál a tájékoztatás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény indokolásában az Európai Bizottság(EB) tájékoztatása mint lényeges elem szerepel, azonban ennek mikéntjéről,tartalmáról nem találunk a törvényben előírást. Tekintettel arra, hogy azajánlat érvénytelenné nyilvánítását is írásban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Ajánlatkérés DDP-paritás esetén

Kérdés: DDP-paritással hogyan kérhető ajánlat? (DDP-paritás esetén az árban benne van a vámkezelés költsége, de azt a magyar jogszabályok alapján a magyar fél köteles megfizetni.) Visszaszámlázza az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...pontosítása az ajánlatkérő feladata, erre vonatkozóana Kbt. általános szabályai az irányadók. Amenynyiben a vámkezelés költsége nemegyértelmű, úgy azzal együtt érdemes az árat meghatározni, hiszen a továbbitranzakció nem része az eljárásnak, s a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékének jelentősége

Kérdés: Mi célt szolgál a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke, ha nem alkalmazható gazdasági és műszaki feltételek igazolására (lásd: Közbeszerzési Levelek 535. kérdés)?
Részlet a válaszából: […] ...kell a minősítésiszempontok szerinti megfelelésre történő hivatkozást és a jegyzék szerintibesorolást. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles elfogadni ajegyzék szerinti igazolást [Kbt. 13. §-ának (2) bekezdése].A minősített ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Referenciák kötöttsége

Kérdés: A Kbt. mely rendelkezései vonatkoznak egy fél évvel ezelőtt megalakult cégre? Tud-e egyáltalán közbeszerzési eljárásban indulni? A referenciák személyhez vagy céghez vannak kötve?
Részlet a válaszából: […] ...tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [Kbt. 71.§-ának (4) bekezdése] – az ajánlatkérő kizárólag a Kbt. 66-69. §-aibanmeghatározott módon írhatja elő.A kérdésben szereplő időpontban alakult cégre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Érvénytelen ajánlat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás bírálati szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határoztuk meg. Rendelkezni kívántunk arra az esetre, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be úgy, hogy az a nyertes, aki a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozattal magasabb forgalmat igazol. A jogi lektor véleménye szerint ez ellentétes a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésével, így ezt kiemeltük a felhívásból. Ezek után mi a teendő, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be? Amennyiben eredménytelenné kell nyilvánítani az eljárást, akkor azt a Kbt. mely pontjára hivatkozva kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...szerintikülön minősítési szempontról való rendelkezés valóban a Kbt. 1. §-ának (2)bekezdésébe ütközik, amelynek alapján az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget ésegyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.A Kbt. 91. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
1
415
416
417
455