Központi költségvetési szerv ingatlanbeszerzése közösségi rezsimben

Kérdés: Ha központi költségvetési szervek EU-s értékű ingatlant kívánnak venni, akkor a kivétel alá esnek?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlan vásárlását az EU-s, azaz a közösségieljárásrendben kivételként határozta meg a jogalkotó, ugyanakkor a nemzetieljárásrendben árubeszerzésnek minősül a Kbt. 242. §-ának (2) bekezdéseszerint. A 257. § (2) és (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Szerződés teljesítésének közzététele 2005-ben indult egyszerű eljárásban

Kérdés: A Mód. Kbt. szerint egyszerű eljárás (közzététel nélküli) esetében nem kell közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben a szerződés teljesítését. 2005-ben megkezdett eljárás esetében mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A módosítást megelőzőn indított eljárások esetében továbbrais közzé kell tenni a teljesítésről szóló hirdetményt, méghozzá az újhirdetményi forma alkalmazásával (ez esetünkben alig különbözik a régitől,amelyet a www.kozbeszerzes.hu oldalon, a Dokumentumtárban talál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

A Kbt. 90. §-ának alkalmazása egyszerű eljárásrendben

Kérdés: Egyszerű eljárásrendben alkalmazható-e a Kbt. 90. §-a (azonos ár, közjegyző, sorsolás)? (A Kbt. 300. §-a ugyanis nem hivatkozik vissza erre a rendelkezésre.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 300. §-ának (6) bekezdése szerint azegyszerű közbeszerzési eljárásban – az eljárás megindítására a 48. § (2)–(3) bekezdése; – az ajánlattételi felhívásra az 52. §; – a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §; – a bírálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás lefolytatásának új szabályai a közbeszerzésitörvény 300. §-ában találhatók. Ennek értelmében egyszerűsödött az ún. "háromajánlattevős" modell. Az említett jogszabályhely (1) bekezdése szerint ha nemnyújtott be legalább három ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Korábbi igazolások felhasználhatósága a felhívás feltételeinek megváltozása esetén

Kérdés: Ha nem érkezett be három ajánlat, akkor a második felhívás során felhasználhatók-e a korábbi ajánlatban benyújtott igazolások, ha egyébként nincs lehetőség a korábbi ajánlat fenntartására, mert megváltoztak a felhívás feltételei?
Részlet a válaszából: […] Itt is irányadó a jelen számban már egy másik kérdésre adottválaszunknak az a része, amely szerint a közbeszerzési törvény módosításaeredményeként egyszerűsödött az ún. "három ajánlattevős" modell. Az említettjogszabályhely (1) bekezdése szerint ha nem nyújtott be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Egyszerű közbeszerzési eljárás eredményessége

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál, ha a három borítékból kettő üres, lehet-e eredményes az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az egyszerű eljárás első részében kerül bekérésrehárom ajánlat, és a bontást követően derül ki, hogy valójában csak egy ajánlattekinthető valódi ajánlatnak, úgy az eljárás nem eredményes, és nincs islehetőség a folytatásra. Azonban a 300. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

A Kbt. alapelveibe ütköző kiírás

Kérdés: Nemzeti értékhatárt el nem érő pályázat esetén lehetséges-e az, hogy a kiíró csak három jelentkezőt kér fel ajánlatadásra? Kérdésem, hogy az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságát sérti-e az, ha egy negyedik cég tudomást szerez a kiírásról, de nem engedik ajánlatot tenni, mondván, hogy a kötelező három pályázó már megvan? [Mondanom sem kell, hogy a kiválasztott három jelölt alkalmasságát senki sem vizsgálja, így lehetséges 70 M Ft-ig bármit kiírni (építési beruházás), és odaadni a kiválasztott cégnek egy kis ügyeskedéssel.]
Részlet a válaszából: […] A nemzeti értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzésekre aKbt. Negyedik része vonatkozik, azaz egyszerű eljárást kell a beszerzésrelefolytatni. Ha a beszerzés értéke nem éri el a nemzeti értékhatár felét, akkoraz egyszerű eljárást le lehet folytatni három ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági kritériumokat, valamint a bírálatiszempontokat az ajánlatkérő egyaránt az ajánlati felhívásban kötelesmeghatározni.A bírálati szempontok vonatkozásában a Kbt. a következőszabályokat tartalmazza.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban – mint azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Egyszerű eljárásban alkalmazandó szabályok értelmezése

Kérdés: Ha az egyszerű eljárásnál a "megfelelően alkalmazandó szabályokat" úgy értelmezzük, hogy egyéb Kbt.-szabályok nem is alkalmazhatók (például ajánlati biztosíték), akkor például a kizáró okokról szóló nyilatkozatokat sem lehet kérni (vagy igazolásokat stb.)?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően a Kbt. 300. §-ának (6) bekezdéséregondolt, amelynek értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. §(2)–(3) bekezdése, az 52. §, az 56. §, az 57. § (1)–(2) bekezdése, (3)bekezdésének a)-b) pontja és (4)–(5) bekezdése, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
1
…
34
35
36
…
42