Értelmező rendelkezések változása

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
Részlet a válaszából: […]  Valóban, mint például a kizárólagos jog, a közbeszerzésieljárás előkészítése kimaradt az értelmező rendelkezések közül, ugyanakkor atörvényben megjelennek ezek a kifejezések is, amelyekre a későbbiekbenvélhetően szükség lehet. Az erőforrást nyújtó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
Kapcsolódó címke:

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés nagyon életszerű, és olyan problémát fogalmaz meg,melynek megválaszolásához fel kell tárnunk a Kbt. olyan összefüggéseit, melyekelvezetnek minket a megoldáshoz. Explicit módon ugyanis a válasz az lenne, hogyminden esetben a bontást követően látható az irreális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címke:

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjárakötelezés néhány esetben, például a versenypárbeszéd esetében kifejezettelőírás, de mindez nincs különösebb hatással a legalacsonyabb összegűellenszolgáltatás választásának gyakoriságára hazánkban.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Jogorvoslati határidő kezdete az ajánlatkérő mulasztása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő mulasztása esetén honnan számít a jogorvoslati határidő kezdete, ha a mulasztás csak az eredményhirdetés után jut a tudomásunkra, de jóval az előtt történt?
Részlet a válaszából: […] Attól függ, hogy az ajánlatkérő mit mulasztott. Amennyibennem válaszolt egy kiegészítő tájékoztatásra, úgy azt csak az eljárás sorántámadhatja meg az ajánlattevő a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.Ha azonban az ajánlattevő önkéntes hiánypótlásban olyaniratokat is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében az alábbiak szerintrendelkezik az elektronikusan rendelkezésre álló hatósági vagy közhiteles,ingyenesen elérhető adatbázisok ellenőrzéséről.A (7) bekezdés szerinti nyilvántartásokban való szerepléstaz ajánlatkérő az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
Kapcsolódó címkék:  

Elektronikus árlejtés több szakaszban

Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az ajánlatkérő több szakaszban bonyolítsa le az elektronikus árlejtést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 404. § (1) bekezdésének e) pontja szerintfelhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza az elektronikusangyakorolható eljárási cselekmények szabályait, valamint az elektronikus úton történőbeszerzés részletes szabályait; e szabályokba ütköző magatartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
Kapcsolódó címke:

Bankgarancia benyújtásának határideje

Kérdés: A bankgaranciát meddig lehet/kell benyújtani?
Részlet a válaszából: […] Az erre vonatkozó szabályokat a Kbt. 59. §-ának (1) és (2)bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit azajánlattevőnek ajánlata benyújtásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címke:

Dokumentáció részének módosítása ajánlati szakaszban

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásnál, az ajánlati szakaszban módosíthatja-e a dokumentáció részeként kiadott főösszesítőt? (Az eredetiben nem volt tartalékkeret feltüntetve, de a módosított főösszesítőben 10 százalék tartalékkeretet határoztak meg az esetleges pótmunkák fedezetére.)
Részlet a válaszából: […] A dokumentáció módosításáról a Kbt. az alábbiak szerintrendelkezik.A közbeszerzési törvény 76. §-ának (1) bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlatifelhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
Kapcsolódó címke:

Azonos jellegű két pályázat beadási határideje azonos napon, eltérő időpontban

Kérdés: Két darab, ugyanazon a napon 9 és 13 óra határidőben bekért, egyforma jellegű, 3 évre szóló szerződéssel kapcsolatban került az ajánlattételi határidő meghirdetésre. Az első pályázatot 9 órakor felbontották, jelen voltak a pályázók, amit a jelenléti íven aláírással igazoltak. A pályázatokban lévő rezsióradíjakat, százalékos anyagkezelési költségeket és a vállalt garanciaidőket felolvasták. A jelen levő vállalkozók nagy többsége viszont nem adta be az első pályázati idő előtt a második, 13 órai határidejű pályázatot, csak a kijelölt határidőig. Az első pályázati felbontáskor jelen lévő pályázók már tudták a felolvasott adatokat, és a második pályázaton már ennek megfelelően kevesebb rezsióradíjat és százalékos költséget írtak be, és adták le második pályázatukat. Az első pályázati bontásnál jelen lévő cégek a második pályázaton is indultak. Kérdésem, hogy a pályázatot kiíró tehette volna egy napra ugyanazon jellegű pályázatot, és a pályázatok két időpontbani leadását, és ilyen előnyhöz juttatni az első pályázat felbontásánál jelen lévő cégeket?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlatkérő egyenlő eséllyel tette lehetővé azajánlatok megtételét, ezért tételes jogot nem sért a megoldás. Mindenesetreezzel lehetőséget adott az ajánlattevők összejátszására, de a törvénytközvetlenül nem sértette meg. Az ajánlattevők magatartása, az utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Határidőn túl feltett kérdések kezelése

Kérdés: Mi történik azokkal a kérdésekkel, amelyeket határidőn túl tesznek fel az ajánlattevők? (A kiegészítő tájékoztatásra gondolok.)
Részlet a válaszából: […] Erre az ajánlatkérőnek nem áll módjában válaszolni,amennyiben nem halasztotta el emiatt az ajánlattételi határidőt. Azajánlattételi határidő hirdetmény nélkül történő meghosszabbításánaklehetőségét a Kbt. 56. §-a tartalmazza az alábbiak szerint.A törvény 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
24
25
26
47