Új Kbt. hatálybalépése előtti referenciák felhasználhatósága

Kérdés: Elfogadható-e az ajánlattevő által benyújtott referencianyilatkozat a 310/2011. kormányrendelet 15. § (1) bekezdés a) pontjában és a 16. § (1) bekezdésben leírtakra figyelemmel az alábbi esetekben:
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozat (például a 2010. vagy 2011. évekből) olyan szerződéskötő félről szól, aki/amely a 2003. évi CXXIX. törvény alapján a Kbt. 68. § (1) bekezdés b) pontja alá eső szervezet, de a 2012. évben már megszüntette tevékenységét, így nem lehet tudni, hogy a 2011. évi CVIII. törvény alapján a 6. § szerint hová sorolandó?
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozatot 2011-ben állították ki, el kell-e fogadni, ha a 2003. évi CXXIX. törvény 68. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva állította ki azt az ajánlattevő?
– Amennyiben a b) pontra igen a válasz, abban az esetben az ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a referencianyilatkozat az ajánlattételi határidőhöz képest például 60 napnál nem régebbi keltezésű lehet?
– Amennyiben valamely szerződést kötő másik fél besorolása úgy változott az új Kbt. hatálybalépését követően, hogy a referenciát nem nyilatkozhatja le az ajánlattevő, hanem referenciaigazolást kell az adott szerződést kötő másik féltől benyújtania, abban az esetben a 2012. év előtti referenciákról elfogadható-e az ajánlattevő nyilatkozata 2012. évi közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […]  A 310/2011. kormányrendelet 15. § (1) bekezdésének a) pontjaszerinti referencia tekintetében a kormányrendelet 16. § (1) bekezdésének a)pontja rendelkezik az igazolás módjáról az alábbiak szerint.A rendelet 16. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiértelmében a 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
Kapcsolódó címke:

Cégadatok ellenőrzése a hatályos jogszabályok szerint

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. második része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 56. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kizáró ok hiányát a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok alapján ellenőrzi. Ehhez képest az ajánlatkérő a kizáró okokon kívüli okra, például a cégszerűség és a képviseleti jog ellenőrzése érdekében kérheti-e, hogy az ajánlatban nyújtsa be az ajánlattevő – az igénybe venni kívánt alvállalkozója – erőforrást, kapacitást nyújtó szervezete ajánlattételi határidő lejártát megelőző 60 napnál nem régebbi cégkivonatát? Amennyiben igen, abban az esetben az ajánlatkérő hogyan járjon el, ha ellentmondást tapasztal az általa lehívott cégkivonat és az ajánlattevő – az igénybe venni kívánt alvállalkozója – erőforrást, kapacitást nyújtó szervezete által benyújtott cégkivonat között? Továbbá az ajánlatkérő kérheti-e azt az ajánlattevőtől – az igénybe venni kívánt alvállalkozójától –, erőforrást, kapacitást nyújtó szervezetétől, hogy nyilatkozzon felelőssége teljes tudatában arról, hogy ellenőrizte a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatokat, és hogy azok az ajánlattétel napján a valós helyzetével mindenben megegyeznek?
Részlet a válaszából: […]  A kizáró okok igazolása, illetve vizsgálata tekintetében aKbt. hivatkozott rendelkezései mellett a 310/2011. kormányrendeletbenfoglaltakat is figyelembe kell vennie az ajánlatkérőnek. A kormányrendelet 2. § a) pontja szerint a Kbt. 56. § (1)bekezdésének a) és b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatra vonatkozó előírások 2012-től

Kérdés: Mennyiben változtak az ajánlatra vonatkozó Kbt.-szabályok 2012-től?
Részlet a válaszából: […]  A vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 60. §-a tartalmazza azalábbiak szerint:– az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati(ajánlattételi), több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételifelhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlatkérőt megbízók körének változása

Kérdés: A Kbt. 21. §-ának (2)–(3) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy egy ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazzon, hogy javára is közbeszerzési eljárást folytasson le. Ebben az esetben a (4) bekezdés előírja, hogy az eljárást megindító hirdetményben fel kell tüntetni, hogy más nevében is eljár az ajánlatkérő. Továbbá a hatályos Kbt. lehetőséget ad a részvételi felhívás bármely elemének módosítására meghatározott időkorlátok figyelembevételével. Kérdésem, hogy a részvételi határidő lejárata előtt módosítható-e az eljárást lefolytató ajánlatkérőt megbízók köre (például az eljárás tárgya oly mértékben módosult, hogy az egyik megbízó szervezet már nem érdekelt a beszerzésben, így a megbízót törölték a négy ajánlatkérő közül)?
Részlet a válaszából: […]  Az ajánlatkérőknek a Kbt. 21. §-a értelmében valóban vanlehetőségük a közbeszerzési eljárás közös lefolytatására. Amennyiben ígydöntenek, egy kiválasztott ajánlatkérő is lebonyolíthatja az eljárást a többieknevében. A 21. § (2)–(4) bekezdései az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.
Kapcsolódó címke:

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […]  A főszabály, hogy az ajánlati kötöttség a tárgyalásokbefejezésének időpontjától áll be az alábbiak szerint.A Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése szerint a tárgyalásoseljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételifelhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Állami, önkormányzati cégek mint ajánlattevők

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a 2012-től hatályos új Kbt. (sőt, már a 2011. október 8-ától hatályos is) gyakorlatilag kizárja az állami/önkormányzati cégeket a "3 ajánlatos" közbeszerzésekben ajánlattevőként történő részvételből, tekintve, hogy a kkv-törvény alapján eleve nem minősülhetnek kkv-nak (attól függetlenül, hogy a szükséges paramétereknek megfelelnek-e), így nem kérhetők fel ajánlattételre az ilyen közbeszerzésekben?
Részlet a válaszából: […]  A 2012-ig hatályos Kbt. 122. §-ának (8) bekezdése valóbanfélreérthetően fogalmaz.A rendelkezés értelmében a (7) bekezdés a) pontja szerintiesetben a törvény 100. §-ának (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a(7) bekezdés a) és c) pontjai szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattételi határidő meghosszabbítása az új Kbt. szabályai szerint

Kérdés: A jövőben lesz lehetőség az ajánlattételi határidő meghosszabbítására?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. 41. §-a rendezi ezt a kérdést az alábbiakszerint:– az ajánlatkérő az ajánlattételi és részvételi határidőt azegyes eljárási fajtákra vonatkozóan előírt minimális határidőket figyelembevéve, valamint akkor is, ha minimális határidőt e törvény nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Dokumentáció elérésének feltételhez kötése, ajánlattételi határidő lerövidítése

Kérdés: Rövidíthető-e az ajánlattételi határidő, ha az ajánlatkérő regisztrációhoz és saját engedélyéhez köti a dokumentáció elérését, azaz közvetett módon feltételeket támaszt a dokumentáció közvetlen elérése során?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés nagyon helyesen arra kíván rávilágítani, miszerintnem egyértelmű, hogy a Kbt. alapján mi minősül a dokumentáció közvetlenelérésének.A Kbt. az 54. és 74. §-ában határozza meg a dokumentációeljuttatásának és a határidő-rövidítés lehetőségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Ajánlati kötöttség értelmezése

Kérdés: Értelmezhetetlen a Kbt. 65. §-ának ajánlati kötöttségre vonatkozó része, amennyiben kétszakaszos eljárásról van szó. Rávilágítanának, hogyan gondolta ezt a jogalkotó?
Részlet a válaszából: […]  Az ajánlati kötöttség vonatkozásában minden egyes eljárásiszabálynál külön-külön olvasható az ajánlati kötöttség időtartamánakmeghatározása az eljárás során az összegezés megküldéséig. A szerződéskötésszakaszára egységesen értelmezendő a törvény 124....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.
Kapcsolódó címke:

Késedelmes kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem

Kérdés: Ha késve nyújtom be a kiegészítő tájékoztatás iránti igényemet, azzal érvénytelen lesz az ajánlatom, ezzel törvényt sértek?
Részlet a válaszából: […]  A késve benyújtott kiegészítő tájékoztatás kérése csak azzala következménnyel járhat, hogy az ajánlatkérő nem válaszolja meg az ajánlattevőáltal feltett kérdéseket. Arra azonban lehetőséget nyújt, hogy amennyiben akiegészítő tájékoztatás olyan fontosságú,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.
1
23
24
25
47