3918 talált cikk az ajánlattevő kifejezésre

Kérdés: Ha ajánlattevőként a szerződés tárgyát lízingszerződés alapján béreljük, meg kell-e jelölnünk a lízingbe adó hitelintézetet alvállalkozóként, vagy kapacitását rendelkezésre bocsátó társaságként a részvételi jelentkezésünkben? (A válasz azért lenne fontos, mert ha a hitelintézetet meg kell jelölnünk alvállalkozónak vagy kapacitást nyújtó szervezetnek, akkor ahhoz, hogy a társaságunk el tudjon indulni a közbeszerzésen, kell a hitelintézet jóváhagyása, és annak elfogadása, hogy alvállalkozó vagy kapacitást nyújtó szervezet. Ezt egyik pénzintézet sem szívesen teszi meg.)

Kérdés: Tekintettel a Kbt. új szabályaira, ha a szerződés teljesítése második szakaszának megkezdése egy olyan külső körülménytől függ, ami praktikusan egy adott korábbi munkafázis befejezése, belefoglalhatom-e ezt a szerződésbe úgy, hogy később ne kelljen a csúszás miatt szerződést módosítanom? A végső határidő már eredetileg is a szerződés része, de azon belül szerencsés esetben korábban végeznénk.

Kérdés: Az előző Kbt. szerint 2010-ben kötöttünk egy szerződést az ügyféllel, amelyben az alvállalkozó igazolt referenciát (a 2008-2010-ig terjedő időszakra, évenként). Az alvállalkozót az ajánlattevő cserélni szeretné. Az új alvállalkozónak (melynek hasonlóképpen kell alkalmasságot igazolnia) mely évekre vonatkozóan kell a referenciát nyújtania? A csere időpontjától számítva az elmúlt három év, vagy pedig az eredetiek szerinti évekre (mindezt úgy, hogy esetlegesen a cég már nem is foglalkozik ilyesmivel évek óta)?

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)

Kérdés: Mi értelme van az Art. 36/A. § alkalmazásának, amikor már nem is releváns a szabály 2008 óta?

Kérdés: Az ajánlatkérő nem hívta fel a figyelmünket arra, hogy esetleg összeférhetetlen lenne a szerepünk az előkészítés során, végül mégis kizárt minket az eljárásból. Nem kellett volna leadminisztrálnia legalább, összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérni, vagy jelezni nekünk egy távolmaradási nyilatkozattal, hogy mire készül?

Kérdés: Ha az ajánlattevő jogszabályban meghatározott névváltoztatási kötelezettségének nem tesz eleget a megadott határidőben, azzal szakmai-etikai vétséget követ el, ha a tenderen a határidőt követően olyan cégnévvel indul, ami jogszabályba ütközik? Kizárható emiatt a közbeszerzésből?

Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus aukciót bonyolított le, melyre minket nem hívott meg. Mivel úgy gondoljuk, hogy az ajánlatunk érvényes lehet, előzetes vitarendezést kezdeményeztünk, de azt már elkésettnek minősítették. Van-e más lehetőségünk ebben az esetben?

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?

Kérdés: Kérdésünk az iskolakezdési utalvánnyal kapcsolatos, ahol a bírálati szempont az ár és az elfogadóhelyek száma. A szúrópróbaszerű ellenőrzés során kiderült, hogy az ajánlattevők a benyújtott ajánlatok mindegyikében megneveztek olyan elfogadóhelyeket, melyek az állítólagos elfogadóhelyektől a bírálat során bekért cégszerű nyilatkozat alapján nem fogadják el az ajánlattevő által megajánlott utalványt. Ezen állítólagos elfogadóhelyektől származó, cégszerűen aláírt nyilatkozat elegendő-e a hamis nyilatkozat megállapításához, vagy célszerű lenne pontosító kérdésként feltenni az ajánlattevőknek? Ha ez utóbbit tanácsolják, mi a teendő abban az esetben, ha ezek után az ajánlattevő mégis azt nyilatkozza, hogy azok márpedig elfogadóhelyek?