3918 talált cikk az ajánlattevő kifejezésre

Kérdés: Amennyiben egy eljárásban az értékelési szakaszban kiderül, hogy egy ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá esik, mi a követendő eljárás? A Kbt. 88. § (2) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt. A Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevőt kizárták. Eszerint a kizárásnak meg kell előznie az érvénytelenné nyilvánítást (időben), vagy az történhet egy időben – például az írásbeli összegzésben?

Kérdés: Figyelemmel az egybeszámítási szabályokra, hogyan jár el az ajánlatkérő jogszerűen, ha az év folyamán több építési beruházást valósít meg, amelyek közül némelyik meghaladja, némelyik nem éri el az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatárt? Mely beszerzéseket kell egybeszámítani az építési beruházások esetén, figyelemmel a fentiekre és az éves összesített közbeszerzési tervre is?

Kérdés: Amennyiben hiba csúszik a bontásba, mert kiderül, hogy a felolvasólapon nem pontosan szerepelnek az adatok, milyen határidővel lehet javítani a jegyzőkönyvet?

Kérdés: A keretszerződések megkötése után a központosított közbeszerzésben van-e lehetőség többéves keretszerződést kötni, ha eredetileg csak egyéves a keretszerződés? Keretmegállapodás esetében hasonlóképpen kell-e értelmezni a szabályozást?

Kérdés: A Kbt.-ben vagy valamely jogszabályban meg van-e határozva, hogy mit tartalmazzanak az alábbi igazolások: ajánlati bankgarancia, teljesítési bankgarancia, jótállási bankgarancia?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Én egy jól működő cégnél dolgozom. Sajnos volt egy építésvezetőnk, aki nem tartotta be a szabályokat a munkaterületen, emiatt az OMMF megbüntetett minket (az illetékest már régen elküldtük). De ez nem elég, még a Kbt. is ellehetetleníti a cég működését – mivel cégünk szinte csak közbeszerzési pályázatokon keresztül jutott munkához –, így az elkövetkezendő öt évben összes kollégámmal valószínűleg munkanélküliek leszünk. Kérdésem arra irányulna, hogy van-e valamiféle lehetőség arra, hogy ne legyen a cégünk feketelistán – főleg hogyha a büntetés kifizetésre kerül –, és tovább tudjunk dolgozni? Szükség van a szankciókra, büntetésekre, de ez véleményünk szerint nem szabadna, hogy arra irányuljon, hogy egy jól felfuttatott cég a büntetés 5 éve alatt teljesen tönkremenjen. Ha más lehetőség nincs, aláírásgyűjtést tervezünk. Van-e a helyzetre valamilyen megoldás?

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta a felhívásban, hogy az ajánlattevő köteles a kiadott kiviteli terveket hiánytalanul, az ajánlatával egyidejűleg visszaszolgáltatni, ennek hiányában az ajánlat érvénytelen. A kiviteli tervek az ajánlati dokumentáció részét képezik, amit a cégünk megvásárolt. Jogosan számláznánk le (vissza) a kérdés szerinti esetben a dokumentáció árát?

Kérdés: A Kbt. 22. §-ában meghatározott ajánlatkérők csak magyarországi ajánlatkérőket jelentenek, vagy minden európai uniós tagállamra értendők? [A kérdést a Kbt. 68. § (1) bekezdésének a) pontja miatt teszem fel, azaz árubeszerzés esetén közösségi rezsimben kell-e referenciaigazolást csatolni az ajánlathoz például egy német állami kórháztól, vagy a 68. § (1) bekezdés b) pontja szerint elegendő az ajánlattevő nyilatkozata az alkalmasság igazolására?]

Kérdés: Hiánypótlás esetében – amennyiben az ajánlatkérő előírta – kötelező-e a hiánypótlás biztosítása? (Véleményem szerint a Kbt. ebben a tekintetben nem egyértelmű.)

Kérdés: Pótoltatható-e a bontáskor szétesett ajánlat formai hiányossága? (Az ajánlattevő azzal érvelt, hogy a hidegben eshetett szét a kötés, csomagoláskor még egyben volt.)