Szerződés teljesítésének közzététele egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárások szerződésteljesítéséről folyamatosan jelennek meg a Közbeszerzési Értesítőben hirdetmények a Kbt. 307. §-ának megfelelően. A Kbt. 300. §-ának (6) bekezdésében azonban nem szerepel utalás a 307. §-ra mint egyszerű közbeszerzésre vonatkozó rendelkezés. Kell-e egyszerű közbeszerzés esetén a szerződésteljesítésről hirdetményt megjelentetni?
Részlet a válaszából: […] ...ez azajánlatkérő döntése, de érdemes figyelembe vennie, hogy a meghívásos eljárásmásodik, ajánlati szakaszában sem tárgyalhat az ajánlattevőkkel. Azazviszonylag pontosan meg kell tudni határoznia a beszerzés tárgyát, valamint azelvárt szolgáltatás paramétereit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Közbeszerzés előkészítésében részt vevők "kiadása"

Kérdés: Az ajánlatkérő – kérésre – köteles-e megadni az eljárás előkészítésében részt vevő személyek, intézmények, szervezetek nevét?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése értelmében a közbeszerzésieljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő kötelesbiztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát ésnyilvánosságát.E rendelkezésből pedig az a következtetés vonható le,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Ajánlatok számának és az eljárás érvényességének összefüggései

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...indítanunk azeljárást, amely nem különbözik nagymértékben az előbb felvázolt lehetőségtől.Ebben az esetben nem válaszolhatja azt az ajánlattevő, hogy tartja magát előzőajánlatához, mindent újra be kell nyújtania, hiszen teljesen új eljárás indult.Mindezt megelőzendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Nyilatkozat mint igazolási mód egyszerű eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "Egyszerű közbeszerzési eljárás" esetében az ajánlatot adó 10 százalék feletti alvállalkozóira vonatkozóan elegendő-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatadónak csak nyilatkozatot adni a Kbt. 60. §-ának (1), a 61. §-ának (1) és a 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt igazolások, nyilatkozatok, cégkivonat helyett? Nem egyértelmű számunkra, hiszen a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy "Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója az (1) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e) pontja ... szerinti igazolását arról, hogy... Ehhez képest mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben azesetben kizárólag a 60-62. §-okban foglalt kizáró okokat lehet előírni. Akizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, amely nem acégkivonat meglétére, hanem a kizáró okok fenn nem állására vonatkozik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Kizárás hamis adatszolgáltatás miatt

Kérdés: Egy korábban lefolytatott közbeszerzési eljárásban nyertesként kihirdetett és ez alapján teljesített ajánlattevővel az ajánlatkérő felbontotta a szerződést, mert kiderült, hogy nyilatkozatainak egy része hamis volt (nem rendelkezett egyes alkalmassági feltétellel). Ez a szerződésszegés miatti szerződésbontás – véleményünk szerint – nem minősül a Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kizárásnak, hiszen itt már az eljárás lezárult, és a teljesítés során derült fény a hamis adatszolgáltatásra. Váratlan fordulat volt, hogy az új eljárásban ezen vállalkozó ismét tett ajánlatot. Kizárható-e ez az ajánlattevő a Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, vagy csak akkor, ha a hamis adatszolgáltatást bíróság jogerősen megállapította?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 62. §-ának (1) bekezdésének a) és b) pontjaértelmében az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyanajánlattevőt, aki, illetőleg – a 71. § (1) bekezdésének b) pontja szerintiesetben – akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Dokumentáció ellenértékének vizsgálata

Kérdés: Ha túl magasnak ítéli meg az ajánlattevő a dokumentáció megvásárlása után a dokumentáció ellenértékét (például annak értéke 200 000 forint + áfa), mit tehet? Ha ez jogsértés, akkor mi a jogsértés napja? Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonya ne romoljon meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság esetleg kezdeményezhet-e hivatalból eljárást ez ellen?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 54. §-ának (5) bekezdése szerint a dokumentációellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történőrendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettelfelmerült költséget alapul véve kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Bírálóbizottsági összeférhetetlenség

Kérdés: Összeférhetetlenségi kategória-e, ha a bírálóbizottság vezetőjének barátnője (nem élettársa) az ajánlattevő alkalmazásában áll?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-a 11. pontjában – az értelmező rendelkezésekkörében – utal a Ptk. 685. §-ának b) pontjára, amelynek értelmében közelihozzátartozók: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, amostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Eljárás szolgáltatás nyomdai megrendelése esetén

Kérdés: Szolgáltatás nyomdai megrendelése esetén össze kell-e vonni az egész éves (12 hónapos) megrendeléseket, vagy egyenként meghatározva a becsült értéket kell eldönteni, hogy milyen eljárást kell alkalmazni – központosított közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó intézmény esetén?
Részlet a válaszából: […] ...vagy tizenkét hónap alatt [37. §(1) bekezdése] kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], ésbeszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá rendeltetéseazonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Becsült érték megállapítása hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén

Kérdés: Hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén a becsült érték számítása hogyan történik? A tanácsadók beszerzésének eljárások szerinti összesítésével (például három esetben 6 millió forint beszerzési értékben – ezért egyszerű eljárással közreműködésük beszerezhető – vagy az alapeljárás értékéhez kell beszerzésüket számolni, tehát egy 120 millió forintos szolgáltatás beszerzési értékén kell hozzászámítani, és így az egyszerűsített eljárás alkalmazható a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatás esetén – ha az alapeljárás szerinti beszerzés formája az?
Részlet a válaszából: […] ...[Kbt. 37. §-ának (1) bekezdése] kerül sor [a Kbt. 39. §-ának (1)bekezdése szerinti eset kivételével], és– beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbá– rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásukegymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Egybeszámítás intézmény és alintézményeinek beszerzése esetén

Kérdés: Az egybeszámítási kötelezettség vonatkozik-e arra az esetre, ha egy intézménynek hat különböző helyen nem önállóan gazdálkodó (nem jogi személy) alintézménye van – alkotóház, amelynek azonban önálló vezetője, beszerzése, működése van? Az élelmiszer térítéses (beutalási díj), de csak azok vehetik igénybe, akik beutaltak (tehát nem koncesszió): ez a tétel is része-e a közbeszerzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...[Kbt. 37. §-ának (1) bekezdése] kerül sor [a Kbt. 39. §-ának (1)bekezdése szerinti eset kivételével], és– beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbá– rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásukegymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
1
348
349
350
382