Ajánlatban meg nem jelölt alvállalkozó bevonása a kivitelezésbe

Kérdés: Egy megnyert építési beruházási pályázat során szerződéskötés előtti stádiumban állunk (alvállalkozó nem lett megjelölve). Időközben úgy alakult, hogy szükséges lesz alvállalkozó bevonása a kivitelezés során. Milyen feltételekkel lehet az ajánlatban meg nem jelölt alvállalkozót bevonni a kivitelezés során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 128. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi a kérdésben felvázolt megoldást, amennyiben nem volt alvállalkozó megjelölve. Válaszunkat arra alapozzuk, hogy a Kbt. az új alvállalkozó bejelentésével kapcsolatos kötelezettséget "akár a korábban megjelölt alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Megbízási szerződéssel rendelkező szakember mint alvállalkozó

Kérdés: Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?
Részlet a válaszából: […] A legfontosabb, melyet már a válasz elején tisztázni kell, hogy magánszemély is gazdasági szereplőnek minősül, így lehet alvállalkozó a Kbt. értelmében, ugyanis a 4. § 9. pont szerint gazdasági szereplőnek tekintendő bármely természetes személy, jogi személy, jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Alvállalkozó bejelentése az ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Az ajánlat benyújtását követően van-e arra lehetőségem, hogy 10 százalék feletti alvállalkozó igénybevételét bejelentsem?
Részlet a válaszából: […] Új gazdasági szereplő bevonása a hatályos szabályok alapján már hiánypótlás körében is megtörténhet, ennek akadálya nincs.A Kbt. 67. §-ának (5) bekezdésének rendelkezése értelmében az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

10 százalék feletti alvállalkozók igazolásai

Kérdés: A 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak milyen igazolást kell benyújtaniuk?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozók nem kötelezhetők a kötelező kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat benyújtására. A választható okokkal kapcsolatban kötelezhetők további dokumentumok benyújtására a nevesített alvállalkozók, de csak abban az esetben, ha az ajánlattevő így dönt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Cégállapot ellenőrzésének módja

Kérdés: Az ajánlatkérő külön nyilatkozatot kért arra, hogy van-e folyamatban változásbejegyzési eljárás cégadatainkkal kapcsolatban, illetve nyújtottak-e be változásbejegyzés iránti kérelmet. Erre miért van szükség, ha úgyis ellenőrzi a cégállapotot az ajánlatkérő? Rendelkezik erről az igényről a Kbt. vagy valamelyik végrehajtási rendelete?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési kizáró okok és az alkalmasság igazolásának egyes kérdéseivel a 310/2011. kormányrendelet foglalkozik.A rendelet – több pontjában is – rendelkezik arról, hogy az ajánlatkérőnek a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan lekérhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Pénzügyi alkalmasság igazolása

Kérdés: Ha a bankszámlánkon sorban állás volt, az kizáró ok? A negatív mérleg – veszteségesség – kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásával összefüggésben merül fel. Azt a célt szolgálja, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő pénzügyi stabilitását meg tudja ítélni, illetve képet kapjon arról, hogy az ajánlattevő tudja-e teljesíteni pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Referenciaigazolás módja

Kérdés: Milyen formában igazolható a referencia?
Részlet a válaszából: […] A 310/2011. kormányrendelet 16. §-a rendelkezik a referenciaigazolás módjáról az alábbiak szerint:– a 15. § (1) bekezdés a) pontjának és (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a következő módon kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Érvénytelen ajánlat kihatása későbbi pályázatokra

Kérdés: Ha ajánlatunk érvénytelen – akár amiatt, hogy nem felelünk meg alkalmassági feltételnek, akár amiatt, hogy nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást –, az a további pályázatainknál jelent-e hátrányt?
Részlet a válaszából: […] A kötelező, azaz objektív (Kbt. 56. §) vagy választható, azaz szubjektív (Kbt. 57. §) kizáró okok esetében ilyen típusú szabálytalanság nem kerül megfogalmazásra, mivel olyan jogsértést nem követ el az ajánlatkérő, amely a kizáró okok között szereplő helyzetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen előforduló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kizáró ok és alkalmatlanság a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: Ha az alkalmassági feltétel hiánya és a kizáró ok a szerződés teljesítésének időszakában következik be, fel kell bontanom az ajánlattevővel kötött szerződésemet? Mi a teendő akkor, ha az alvállalkozó vagy az erőforrás-szervezet válik érintetté a fenti körben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem keretmegállapodásos eljárásról beszélünk, akkor ennek nem lesz következménye, mivel a teljesítésre már nem vonatkozik a Kbt. kizáró oki, alkalmasságra vonatkozó előírása, egy kivétellel. A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
1
27
28
29
46