Dokumentáció kezelésének ellenőrzése "nemzetbiztonsági" tárgyú beszerzéseknél

Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. kormányrendelet ugyan már nincs hatályban, de tartalmilag fontos, hiszen szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Vezető tisztségviselő tényleges tulajdonosi minősége

Kérdés: Az összkollégiumi tájékoztató alapján mindig megjelölhető a cégvezető, magánszemély helyett? Azaz az ügyvezető cserélhető a tulajdonosra a kötelező kizáró ok alkalmazásakor?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses tájékoztató az 1/2014. (VI. 27.) összkollégiumi állásfoglalásról (2014. 07. 22.) az alábbiak szerint fogalmaz."A Közbeszerzési Döntőbizottság 1/2014. (VI. 27.) számú állásfoglalása szerint amennyiben az ajánlattevő/részvételre jelentkező nyilatkozik arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
Kapcsolódó címke:

Szakember és az őt bevonó szervezet (személy) közötti jogviszony

Kérdés: Az alkalmasság igazolásában részt vevő szakembernek rendelkezni kell-e bármilyen jogviszonnyal az ajánlattevő, vagy az őt bevonó alvállalkozó, erőforrás-szervezet irányába az ajánlat­adás időpontjában?
Részlet a válaszából: […] Induljunk ki abból a kérdésből, hogy milyen mélységben vizsgálhatja az ajánlatkérő az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet viszonyát.A DB D.470/21/2012. számú határozata alapján a kapacitást biztosító szervezet és az általa rendelkezésre bocsátott szakember...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
Kapcsolódó címkék:  

Együttes megfelelés alvállalkozóval

Kérdés: Mely esetben lehetséges az együttes megfelelés az alvállalkozóval a műszaki alkalmasság területén?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozóval történő együttes megfelelés kifejezést a közbeszerzési szabályrendszer még az erőforrást nyújtó szervezeti státusz bevezetését megelőzően alkalmazta. Jelenleg nincs olyan lehetőség, hogy az ajánlatkérőnek együttesen kelljen megfelelnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Vezető tisztségviselő mint tényleges tulajdonos

Kérdés: Mi az indoka annak, hogy egy korábbi Kbt.-módosítás értelmében tényleges tulajdonosnak kell tekinteni a vezető tisztségviselőt – akinek számos esetben nincs is tulajdonrésze a cégben?
Részlet a válaszából: […] A fenti kérdésre vonatkozó szabályozás az Alaptörvénnyel, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban Pmtv.) összhangban került a Kbt.-be, a kizáró okokra vonatkozó, 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címke:

10 százalék alatti alvállalkozó megjelölése

Kérdés: A teljesítéshez alvállalkozót kívánunk igénybe venni, de a közreműködés mértéke 10 százalék alatti lesz. Meg kell neveznünk ezt az alvállalkozót? A kiírásban ezt kérte az ajánlatkérő.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében minden olyan gazdasági szereplő – néhány kivételtől eltekintve, ilyen például az építőanyag-eladó – alvállalkozónak minősül, aki/amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében részt vesz.A Kbt. 55. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésszegés jogkövetkezménye

Kérdés: Nem megfelelően teljesítettük a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződést, ezért az ajánlatkérő azt felmondta, és kilátásba helyezte, hogy pert indít ellenünk kártérítésért. Ha jogerősen megállapítja a bíróság, hogy szerződést szegtünk, annak a jövőre nézve közbeszerzési szempontból milyen következményei vannak? Állapodjunk meg esetleg peren kívül az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához érdemes tisztázni, hogy amennyiben peren kívüli egyezség születik, a nyertes ajánlattevőt nem marasztalják el. A peres eljárás tehát peren kívüli egyezséggel zárul, azaz nem vonatkozhat a továbbiakban az ajánlattevőre az a választható kizáró ok, mely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címke:

Szubjektív kizáró okok alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Mi a tapasztalatuk, a gyakorlatban milyen mértékben alkalmazzák az ajánlatkérők a szubjektív kizáró okokat?
Részlet a válaszából: […] A szubjektív kizáró okok körét a Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban elő­írhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Ajánlat átvétele arra nem jogosult személy által

Kérdés: Átvették a személyesen benyújtott ajánlatunkat, de utóbb az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy aki átvette, az a személy erre nem volt jogosult, emiatt az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Jogszerű ez az eljárása?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő eljárása teljes mértékben jogszerűtlen, feltéve hogy az ajánlattevő az ajánlati felhívásban megjelölt címen és helyen nyújtotta be ajánlatát.A felhívásban ugyanis az ajánlatkérőnek pontosan meg kell adnia az ajánlat benyújtásának helyét. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:    

Adatközlés a teljesítésben részt vevőkről

Kérdés: Mely esetben írhatja elő az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő közölje a tejesítésben részt vevő személyek nevét és képzettségét?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság előírásához szükséges igények megfogalmazása során a korlátot a Kbt. alábbi általános szabálya adja, melynek megfelelően aránytalan terhet az ajánlatkérő nem tehet az ajánlattevőkre. Aránytalan teher lehet minden egyes szakmunkás, takarító nevét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
26
27
28
…
47