Három éven túli referencia elfogadása igazolásként

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 67. §-a szerint árubeszerzés esetén az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága igazolására az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetését írhatja elő. Vannak olyan speciális áruféleségek, például atomerőművek főberendezései, amelyeket az Európai Unióban az elmúlt 3 évben nem gyártottak, csak 5-10 évvel korábban. Az ajánlatkérő szükségesnek tartaná a szakmai alkalmassághoz köthető referencia igazolását, ugyanakkor nem írhat elő 3 évnél hosszabb időintervallumot. Tervezik-e, hogy a fentiek miatt módosítják a Kbt.-t, illetőleg van-e jogszerű lehetőségük a közszolgáltatóknak arra, hogy a Kbt. 194. §-a alapján "egyéb objektív alapú alkalmassági feltételként" a 3 éven túli referencia bemutatását írhassák elő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felére válaszolva, ebben a tekintetben nemvárható változás, hiszen a magyar törvény vonatkozó rendelkezései teljesenmegfelelnek az EU közbeszerzési irányelvének.A második kérdésre válaszolva, úgy gondolom, hogy az egyébobjektív alapú alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Minimális referenciaértékre vonatkozó alkalmassági feltétel teljesítése

Kérdés: Amennyiben a referenciák megadásával elegendő a korábbi szállítás mennyiségére vonatkozó adat, hogyan teljesíthető az ajánlatkérők által gyakran használt minimális referenciaértékre vonatkozó alkalmassági feltétel, például akkor, ha az ajánlattételi felhívás minimum X millió forint referenciaérték igazolását írja elő, de a benyújtott referenciaigazolások csak mennyiségeket tartalmaznak?
Részlet a válaszából: […] A referencia tekintetében mind a közbeszerzési törvény 67. §(1) bekezdésének a), mind a (3) bekezdésének a) pontja változott. Ez azt jelenti,hogy árubeszerzésnél, illetve szolgáltatás megrendelése esetén azellenszolgáltatás összege mellett a korábbi szállítás vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

A Kbt. 66. § (2) és 67. § (4) bekezdésének gyakorlati alkalmazása

Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdése gyakorlati alkalmazása körében a következő kérdéseink merültek fel: Vizsgálható-e az "érintett szervezet" alkalmassága? Mi minősül erőforrásnak? Értelmezhető-e az ajánlattevő és az érintett szervezet közös megfelelése?
Részlet a válaszából: […] A kérdést nem könnyű megválaszolni, ugyanis újjogintézményről van szó, amelyre még nincsenek tapasztalatok, megfelelőmódszerek, és meg kell jegyeznünk, meglehetősen idegen ez a lehetőség a magyarpiaci környezettől. Az első kérdés vonatkozásában: "más szervezet", a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Banki alkalmasság igazolásának módjai ajánlattevői hitelfelvétel esetén

Kérdés: Hosszú távú (15 év), nagy értékű (1 milliárd forint) egészségügyi szolgáltatási jogra vonatkozó építési koncessziós eljárásban az ajánlattevő 800 millió forint értékű bankhitelt szeretne igénybe venni a teljesítéshez. Hogyan kell igazolni a bank alkalmasságát akkor, – ha az ajánlatkérő előírta, hogy együttesen és külön-külön is feleljen meg az ajánlatkérő és 10 százalék feletti alvállalkozója az alkalmassági feltételeknek, és abban az esetben, – ha a bank erőforrás, akkor milyen igazolási mód vagy nyilatkozat szolgáltatására kötelezett az adott eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a bank nem alvállalkozónaktekinthető, hanem külső erőforrásnak, amelyre az ajánlattevő támaszkodik. Az új,2006. január 15-én hatályba lépett szabályozás értelmében a közbeszerzésitörvény 66. §-ának (2) bekezdése a pénzügyi, gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Főállású szakemberek "rendelkezésre" állásának értelmezése

Kérdés: Ha az ajánlatkérő műszaki-szakmai alkalmassági feltételként főállású szakemberek rendelkezésre állását írja elő, elfogadható-e igazolásként az olyan tartalmú szándéknyilatkozat a szakemberekről, hogy azok az ajánlattevő nyertessége esetén – például a szerződéskötés időpontjától – az ajánlattevővel munkaszerződést kötnek, vagy már az ajánlattétel időpontjában is fenn kell állnia a munkaviszonynak?
Részlet a válaszából: […] A szakemberek rendelkezésre állását a Kbt. 67. § (1)bekezdésének c) pontjában (árubeszerzés), (2) bekezdésének e) pontjában(szolgáltatás megrendelése), valamint (3) bekezdésének d) pontjában (építésiberuházás) írta elő a jogalkotó. Valamennyi rendelkezés úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Árubeszerzés tételeinek meghatározása nyílt eljárásban

Kérdés: Nyílt eljárásban takarító-, tisztító- és fertőtlenítőszerek beszerzésére kell ajánlati felhívást készíteni? A specifikáció megadásában a megnevezés és mennyiség helyett a takarítandó, fertőtlenítendő felület négyzetméterét szeretnék szerepeltetni, és erre várnak ajánlatot. Összegezve kérdésem: árubeszerzés a tárgy; nincs megnevezés, mennyiség, mindenki azt ad, ami az alkalmassági feltételeknél meghatározásra kerül (szennyezettség, naponta, hányszor kell takarítani, fertőtleníteni stb.). Ez nyílt eljárásnál, árubeszerzés esetén meghatározható a fentiek szerint?
Részlet a válaszából: […] Ennek nincs akadálya, de a választás nem feltétlenül egyszerűsítile a kérdést. Amennyiben van speciális felület, és ahhoz különleges készítménykell, azt az alkalmassági feltételek közé kell beépíteni. De nem alkalmasságifeltétel a takarítás mennyisége naponta, ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Alkalmassági feltételek igazolása az új szabályok szerint

Kérdés: Egy önkormányzat által kiírt, 3 milliárd forintos becsült értékű beszerzésről van szó. Uszoda és élményfürdő PPP konstrukcióban történő megvalósítására és annak 20 éves futamidejű üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezik. "A" ajánlattevő az ajánlatételi határidőt megelőző egy hónapban alakult, 3 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkező kft., amellyel szemben a Kbt.-ben szabályozott kizáró okok fennállása nem állapítható meg, és ezt igazolja is. Az ajánlatkérő által kért alkalmassági feltételrendszerre azt nyilatkozza, hogy "én magam alkalmatlan vagyok, de Z Kft. erőforrásaira támaszkodom". Z Kft. minden kizáró okra a Kbt. alapján nyilatkozik, kezességet vállal a szerződés teljesítéséért stb. Az ajánlatkérő beszerzi Z Kft. cégkivonatát, és megállapítja, hogy 15 napja a Bahamákon bejegyzett off-shore társaság, amelyről nem állapítható meg, hogy honnan van 3 milliárd forint összegű tőkéje, kik állnak mögötte, honnan ered ez a pénz, ha egyáltalán rendelkezésre áll stb. "B" ajánlattevővel szemben a kizáró okok nem állnak fenn, ezt megfelelően igazolja, minden, az ajánlatkérő által előírt rendkívül szigorú alkalmassági feltételt a Kbt.-ben előírt módon igazol. "A" ajánlattevő ajánlata azonban a bírálati szempontok alapján 1 százalékkal kedvezőbb. Biztosít-e a Kbt. törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzat – szándéka ellenére – részt vegyen az "A" ajánlattevő által megvalósítani kívánt pénzmosásban?
Részlet a válaszából: […] A kérdező által jól érzékelt jogi bizonytalanság valóbaneleme a módosított közbeszerzési törvénynek. A Mód. Kbt. értelmében a pénzügyi, gazdasági és a műszaki,szakmai alkalmasságot úgy is lehet igazolni, azaz az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Alkalmassággal kapcsolatos új rendelkezések értelmezése

Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?
Részlet a válaszából: […] A Mód Kbt. értelmében a pénzügyi, gazdasági és a műszaki,szakmai alkalmasságot úgy is lehet igazolni – mint arra korábban, egy másikkérdés megválaszolásakor már utaltunk –, az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Alvállalkozó bevonása a szerződéskötés után

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás során a nyertes ajánlattevő a Kbt. 71. §-a szerinti ajánlati nyilatkozatában nem jelölt meg a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót. A munka megkezdését követően nyertes vállalkozó egyéb okokra hivatkozva a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót kíván igénybe venni. Amennyiben a bevonni kívánt alvállalkozó megfelel az ajánlati felhívásban kiírt alkalmassági feltételeknek, és nem tartozik a kiírt kizáró okok alá, az ajánlatkérő hogyan engedélyezheti a kivitelezésbe való bevonását? Az engedélyezés milyen kötelezettségeket von maga után?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a Kbt. 304. §-ának rendelkezéseitszigorúan véve nincsen lehetőség alvállalkozó bevonására. A hivatkozott szakaszugyanis úgy fogalmaz, hogy a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertesajánlattevőként – Kbt. 91. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Alkalmasság egyszerű eljárásban való részvételre

Kérdés: Egyszerűsített eljárásban milyen alkalmassági feltételek támaszthatók a pályázókkal szemben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 151. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlattevőés közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vennikívánt alvállalkozójának alkalmasságára a 65-66. §, a 67. § (3) bekezdése, a68-69. § és a 71. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.
1
22
23
24
26