Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e a24. § szerinti összeférhetetlenség;– a fenti, harmadik bekezdés alkalmazásában nem eredményezia verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen az olyan személy(szervezet) részvétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Egységes számla kibocsátása az alvállalkozó kifizetését követően

Kérdés: Kifizethetem-e az alvállalkozómat előbb, és így egységesen bocsátom ki a saját számlámat, vagy be kell várnom a kétszámlás megoldást? (Megjegyzem, ez a gyakorlatban alkalmazhatatlan.)
Részlet a válaszából: […] ...illetve – európai uniós támogatások esetén szállítói kifizetés során – akifizetésre köteles szervezet a hivatkozott paragrafus alkalmazásában (atovábbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződő fél) a következő szabályokszerint köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Szerződéskötés mellőzése ajánlattevő által bejelentett alvállalkozóval szemben

Kérdés: Egy közbeszerzés nyertese egyedül a mi cégünket jelölte meg 10 százalékot meghaladó alvállalkozóként, mégsem köt most velünk szerződést, hanem pályázatot írt ki erre a munkára. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg – európai uniós támogatások eseténszállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet a szóban forgóparagrafus alkalmazásában (a továbbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződő fél)a következő szabályok szerint köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címkék:  

Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...szabályaittartalmazó 257/2007. Korm. rendelet az ún. multiparaméteres, azaz összességébenlegelőnyösebb bírálati szempontrendszer alkalmazására vonatkozóan hasonlóelőírást tartalmaz, azonban ennek megadja a számítási módját is.Az ajánlatok megtétele, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címkék:  

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszra vonatkozóan a 108. § (1) bekezdés és a 121. § (6)bekezdés szerinti ajánlati kötöttsége;– a fenti, második bekezdés alkalmazása nem járhat azzal,hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyanjellemzőjében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címke:

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...honlapján közzétenni:– a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását(módosításait);– a 9. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötöttszerződéseket;– az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 79. § (2) bekezdéseszerinti adatokat;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címke:

Bírságkeretek

Kérdés: Lesz-e maximális vagy minimális bírság az új Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...új Kbt. a Közbeszerzési Döntőbizottság számáraszempontokat ad a szankciók alkalmazásához; a mérlegelési szempontokat tehát atörvény tartalmazza, míg a bírság mértékét és a differenciáltabbszankciórendszer érdekében egyéb részletes szabályokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címkék:  

Élelmiszer-beszerzés kivételi körbe sorolása

Kérdés: A Kbt. 243. § d) pontja alapján egy bölcsőde élelmiszer-beszerzését sorolhatom kivételi körbe? A beszerzés értéke nem éri el a 25 millió forintot évente.
Részlet a válaszából: […] ...eseteket kiterjesztően nem lehetértelmezni. Azaz kizárólag a hivatkozott pontban felsorolt intézmények élveznekmentességet a törvény alkalmazásának kötelezettsége alól, és kizárólag akivételi körbe tartozó beszerzéseik tekintetében. A kivételi körbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Eljárásrend-változások

Kérdés: Úgy hallottuk, módosul majd a közbeszerzési törvény. Mikortól, és lehet-e tudni, hogy az eljárásrendekben lesz-e változás?
Részlet a válaszából: […] ...hogy anemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzések tekintetében az ajánlatkérőeldöntheti, hogy eljárását a közösségi szabályok alkalmazásával, vagy általaalkotott sajátos eljárási szabályok alkalmazásával valósítja meg. Ez utóbbilehetőséggel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...2010. december 22.1.Például az ajánlás része, miszerint az ajánlatkérőknek azösszességében legelőnyösebb ajánlatbírálati szempont alkalmazása esetén szemelőtt kell tartaniuk, hogy az általuk meghatározott egyes részszempontokkörében csak a beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:
1
87
88
89
145