Találati lista:
1041. cikk / 1147 Ajánlatkérők mozgástere a közbeszerzésben
Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé értékhatár nélkül?
1042. cikk / 1147 "Alvállalkozói arány" meghatározása
Kérdés: A fővállalkozó sok esetben biztosítja az építőanyagot, ezért az alvállalkozóval csak a munkára (díjra) köt szerződést. Ekkor hogyan számítandó az alvállalkozói százalék?
1043. cikk / 1147 Saját alkalmazásban álló szakember mint alkalmassági feltétel
Kérdés: Hogyan kell értelmezni, ha az ajánlatkérő alkalmassági feltételként "saját alkalmazásban álló" szakemberek végzettségének igazolását kéri?
1044. cikk / 1147 Előminősítési jelentkezés adattartalma
Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?
1045. cikk / 1147 Restaurátori tervprogram készítőjének bevonhatósága a konkrét kivitelezésbe
Kérdés: Műemléki helyreállítás kivitelezésénél a lebonyolító bevonhatja-e a restaurátori tervprogram készítőjét a szakmai ellenőrzésbe, vagy a kivitelező alvállalkozóként a konkrét munkába? A restaurátori terv készítőjét illeti esetünkben a restaurátori engedély. A konzultáción kívül milyen lehetősége van a programtervet készítő restaurátornak a konkrét munkában való részvételre, lehet-e ő a restaurátori terv készítője is egyben?
1046. cikk / 1147 Közbeszerzésben szereplő "harmadik" személyek
Kérdés: Ki a harmadik személy?
1047. cikk / 1147 Alvállalkozók pályáztatásának rendje
Kérdés: Ha a Kbt. hatálya alá tartozó cég pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót szándékozik igénybe venni, és az alvállalkozói tevékenység értékhatára is eléri a Kbt. építési beruházásokra irányadó értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható le az alvállalkozók pályáztatása? Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
1048. cikk / 1147 Alvállalkozók "megkifogásolása" ajánlatadáskor
Kérdés: Ki minősül 10 százalék feletti, illetve alatti alvállalkozónak, mi alapján lehet ellenőrizni, illetve megkifogásolni ajánlatadás idején?
1049. cikk / 1147 Egyszerű eljárás megismételhetősége
Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
1050. cikk / 1147 Megbízás kibővíthetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Elvi építési vagy építési engedélyezési tervet előzetes meghívásos eljárás alapján készítő tervező megbízása kibővíthető-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében az építési beruházással kapcsolatos ajánlatkéréshez szükséges tender-tervdokumentáció elkészítésével? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen speciális eljárásrend, követelmény?
