Haszonbérlet a közbeszerzésben

Kérdés: Tárgya-e a haszonbérlet a közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] ...között szerepel "az ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése"kitétel alatt a Kbt. 29. §-ában.A nemzeti szabályok ugyanakkor árubeszerzésként definiáljáka haszonbérletnek ezt az esetét a VI. fejezetben, és tárgyalásos közbeszerzésieljárás választását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Minimális referenciaértékre vonatkozó alkalmassági feltétel teljesítése

Kérdés: Amennyiben a referenciák megadásával elegendő a korábbi szállítás mennyiségére vonatkozó adat, hogyan teljesíthető az ajánlatkérők által gyakran használt minimális referenciaértékre vonatkozó alkalmassági feltétel, például akkor, ha az ajánlattételi felhívás minimum X millió forint referenciaérték igazolását írja elő, de a benyújtott referenciaigazolások csak mennyiségeket tartalmaznak?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében mind a közbeszerzési törvény 67. §(1) bekezdésének a), mind a (3) bekezdésének a) pontja változott. Ez azt jelenti,hogy árubeszerzésnél, illetve szolgáltatás megrendelése esetén azellenszolgáltatás összege mellett a korábbi szállítás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?
Részlet a válaszából: […] ...és-t jelent, akkor szűkebbértelmezést nyer. A kérdéses jogszabályhely rendelkezése szerint a becsültérték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagyszolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek– beszerzésére egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Cserével vegyes ingatlan-adásvétel megítélése közbeszerzési szempontból

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést. A nemzeti szabályozás azonban másként fogalmaz. A közbeszerzésitörvény 242. §-ának (2) bekezdése szerint az árubeszerzésre a 24. §-t azzal azeltéréssel kell alkalmazni, hogy árubeszerzésnek minősül az ingatlantulajdonjogának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Főállású szakemberek "rendelkezésre" állásának értelmezése

Kérdés: Ha az ajánlatkérő műszaki-szakmai alkalmassági feltételként főállású szakemberek rendelkezésre állását írja elő, elfogadható-e igazolásként az olyan tartalmú szándéknyilatkozat a szakemberekről, hogy azok az ajánlattevő nyertessége esetén – például a szerződéskötés időpontjától – az ajánlattevővel munkaszerződést kötnek, vagy már az ajánlattétel időpontjában is fenn kell állnia a munkaviszonynak?
Részlet a válaszából: […] ...szakemberek rendelkezésre állását a Kbt. 67. § (1)bekezdésének c) pontjában (árubeszerzés), (2) bekezdésének e) pontjában(szolgáltatás megrendelése), valamint (3) bekezdésének d) pontjában (építésiberuházás) írta elő a jogalkotó. Valamennyi rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Központi költségvetési szerv ingatlanbeszerzése közösségi rezsimben

Kérdés: Ha központi költségvetési szervek EU-s értékű ingatlant kívánnak venni, akkor a kivétel alá esnek?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlan vásárlását az EU-s, azaz a közösségieljárásrendben kivételként határozta meg a jogalkotó, ugyanakkor a nemzetieljárásrendben árubeszerzésnek minősül a Kbt. 242. §-ának (2) bekezdéseszerint. A 257. § (2) és (3) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Kbt. alkalmazása árubeszerzésekre

Kérdés: Olyan közszolgáltatás igénybevételére, amely a közbeszerzési törvény alapján árubeszerzésnek minősül (forgalomképes, birtokba vehető dolog, víz, gáz, távhő, áram), kell-e a Kbt.-t alkalmazni vagy nem, és mi alapján kell vagy nem kell?
Részlet a válaszából: […] A törvény alapján azokra a beszerzésekre,közszolgáltatásokra nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amelyek atörvény valamely rendelkezése folytán kivételi körben vannak, vagy nemminősülnek beszerzésnek. Ehhez elsősorban a törvény 29. §-át, valamint a 2/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Árubeszerzés tételeinek meghatározása nyílt eljárásban

Kérdés: Nyílt eljárásban takarító-, tisztító- és fertőtlenítőszerek beszerzésére kell ajánlati felhívást készíteni? A specifikáció megadásában a megnevezés és mennyiség helyett a takarítandó, fertőtlenítendő felület négyzetméterét szeretnék szerepeltetni, és erre várnak ajánlatot. Összegezve kérdésem: árubeszerzés a tárgy; nincs megnevezés, mennyiség, mindenki azt ad, ami az alkalmassági feltételeknél meghatározásra kerül (szennyezettség, naponta, hányszor kell takarítani, fertőtleníteni stb.). Ez nyílt eljárásnál, árubeszerzés esetén meghatározható a fentiek szerint?
Részlet a válaszából: […] Ennek nincs akadálya, de a választás nem feltétlenül egyszerűsítile a kérdést. Amennyiben van speciális felület, és ahhoz különleges készítménykell, azt az alkalmassági feltételek közé kell beépíteni. De nem alkalmasságifeltétel a takarítás mennyisége naponta, ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Előzetes összesített tájékoztató készítése és közzététele a törvénymódosítás után

Kérdés: A Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, a közbeszerzési eljárásairól. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót köteles közzétenni és legkésőbb a 42. § (1)–(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig megküldeni. Kérdésem: hogyan értelmezendő a "készíthet", illetve a "köteles" megfogalmazás a törvény ezen pontjaiban? [Észrevételem: a Kbt. 42. §-ának (1)–(2) bekezdése nem tartalmaz határidőket.]
Részlet a válaszából: […] ...tizenkét hónapratervezett– összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségiértékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsültösszértéke eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót;– közbeszerzési törvény 3. melléklet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Alkalmassággal kapcsolatos új rendelkezések értelmezése

Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhezszükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás,illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható– pénzügyi intézménytől származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
1
44
45
46
56