Alkalmatlanság árbevétel függvényében

Kérdés: Alkalmatlanná nyilvánítható-e az ajánlattevő (illetve 10 százalék feletti alvállalkozója) arra hivatkozással, hogy az ajánlattétel évét megelőző két évben – külön-külön – nem rendelkezett legalább nettó – áfa nélküli – 1 milliárd forint árbevétellel? Nem ütközik ez a Kbt. alapelveibe?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében előírható eseteketa Kbt. 66. §-a tartalmazza. Ebben a körben az (1) bekezdés c) pontja szerintelőírható, hogy az ajánlattevő – illetve 10 százalék feletti alvállalkozója -nyilatkozzon az előző 1-3 év teljes forgalmáról, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Kbt.-alapelvek és alkalmatlanná nyilvánítás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egységesen szabályozza a pénzügyi és gazdasági alkalmasságkeretében kérhető alkalmassági feltételeket az alábbiak szerint.A Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnekés a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Keretösszeg alkalmazhatósága, értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződésben meghatározott egyszázalékos mértékű keretösszeget. Ezt követően a szerződés azt tartalmazta, hogy a keretösszeg előzőek szerinti túllépése azt jelenti, hogy az ajánlatkérő (illetve a megrendelő) a szerződés módosítása nélkül ebben a mértékben jogosult a keretösszeg túllépésére. Hogyan kell ezt értelmezni, és egyáltalán lehetséges-e egy szerződésben ilyen kitétel alkalmazása jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben ez a kérdésben fogalmazott keretösszeg aztjelenti, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 50. §-ának megfelelően jár el, azaz azeltérés lehetőségét közli százalékos mértékben az alábbiak szerint:– az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Kirívóan alacsony ellenszolgáltatási érték meghatározhatósága a kiírásban

Kérdés: Előzetesen, már a kiírásban meghatározhatja-e az ajánlatkérő a kirívóan alacsony ellenszolgáltatási értéket, és amennyiben igen, úgy lehet-e ezt érvényességi feltételként alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek lehetősége van a mérnökár, illetve abecsült érték alapján számított értékként egy "még reálisnak tekintett alsóértéket meghatározni", és előírni azt, hogy az ezen értéknél alacsonyabbmegajánlásokat túlzottan alacsonynak tekinti, és azokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Tanácsi javaslat betartása a közbeszerzési terv készítésekor

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzési terv elkészítésekor nem javasolja a becsült érték megjelenítését. Ennek betartása ugye nem kötelező? És a honlapra közzététel?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének az éves összesítettközbeszerzési tervről szóló tájékoztatója (K. É. 2007. évi 140. szám; 2007.december 10.) értelmében nem javasolt a becsült érték megjelenítése, amely -tehát a megjelenítés vagy meg nem jelenítés – azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettség

Kérdés: Összeférhetetlenségi nyilatkozatot csak a bírálóbizottsági tagoknak kell aláírniuk, vagy az eljárásban részes más személyeknek is – például önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt.10. §-ának (1)–(8) bekezdései tartalmazzák. E szerint a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívásés a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában azajánlatkérő nevében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Közbeszerzés értéke meghatározásának elmulasztása

Kérdés: Problémánk a következő: az ajánlati felhívásban nem szerepel a közbeszerzés értékének meghatározása. Az ajánlati biztosíték összege viszont több tízmilliós nagyságrendű. Jogszerű-e így a kiírás? Szerepelnie kell-e abban a közbeszerzés értékének, vagy elég, ha csak a dokumentáció tartalmazza azt? Emellett a közbeszerzés értéke és az ajánlati biztosíték nagysága milyen arányban kell, hogy álljon egymással? Van-e erre gyakorlati útmutató, illetve mikor eltúlzott az ajánlati biztosíték mértéke?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 59. §-ának (3) bekezdésében így fogalmaz: abiztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, afelek ajánlati kötöttségének (76-77. §) a (4) bekezdés szerinti megsértéseesetére az ajánlatkérőnél – az ajánlatnak az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Önkormányzati bizottságok kiadásainak egybeszámítása

Kérdés: A különböző önkormányzati bizottságok reprezentációs kiadásait egybe kell-e számítani közbeszerzés esetén, és a házon kívül tartott események reprezentációs költségei beleszámítandók-e ebbe?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítás szabályait a Kbt. 40. §-a a következőképpenhatározza meg.Tilos a közbeszerzési törvény megkerülése céljávalalkalmazni annak 35-39. §-aiban meghatározott becslési módszert, valamint ilyencélból a közbeszerzést a 40. § (2) bekezdésébe ütköző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

EU-s támogatás elnyerése esetén irányadó szabályok

Kérdés: Versenyszférában tevékenykedő, ajánlattevőként szereplő fél, ha elnyer egy uniós támogatást, milyen szabályok vonatkoznak rá egy adott közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a támogatás több mint 50 százalékos mértékű, és aprojekt eléri áru- és szolgáltatásbeszerzés esetében a nemzeti, árubeszerzésesetében az egyszerű értékhatárt, úgy az ajánlatkérő e projekt erejéig a Kbt.klasszikus ajánlatkérői minőségében beszerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Tanácsi tájékoztatók új értékhatárokra

Kérdés: Hogyan kell érteni az új értékhatárokra vonatkozó tanácsi tájékoztatókat, amikor a törvény nem módosult?
Részlet a válaszából: […] A 2008. évre a 2006. január 15-én hatályba lépett, aközbeszerzésekről szóló, a 2005. évi CLXXII. törvénnyel módosított 2003. éviCXXIX. törvény vonatkozik. A 2007. évhez képest a közösségi értékhatárokbantörtént változás, mely hatással van az ajánlatkérők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.
1
…
42
43
44
…
64