Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 125. §-ának (2) bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha– a nyílt vagy a meghívásos eljárás a Kbt. 92. §-ának a)pontja alapján eredménytelen volt (azaz nem nyújtottak be ajánlatot),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Többletmunka beszerzése

Kérdés: Önkormányzati építési beruházás kivitelezését a vállalkozó közbeszerzési eljáráson nyerte el. Többletmunka elvégzése vált szükségessé, kb. 10 millió forint értékben. Az eredeti vállalkozó elvégezheti-e a többletmunkát, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 402. § (4) bekezdésének b) pontjaszerint a Kbt. negyedik része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárásértékhatára 2004. január 1-jétől 2005. december 31-éig építési beruházásesetében: 10 millió forint.Tehát a többletmunka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címkék:      

"Több eljárásra bontás" feltételei

Kérdés: A becsült érték meghatározásánál valóban egybe kell számítani a több évre áthúzódó építési beruházási értéket, de a Kbt. 40. §-ának (3) bekezdése szerint a beruházás több eljárásra bontható, azzal a megkötéssel, hogy a teljes beruházást közbeszerzés útján kell megvalósítani. A több eljárásra bontás jogszerű. Helyes ez a megállapítás?
Részlet a válaszából: […] Valóban több eljárásra bontható egy adott beszerzés, de eznem eredményezheti az eljárási rezsim változását. Ezért fogalmaz úgy azemlített 40. § (3) bekezdése, hogy amennyiben a becsült érték kiszámítása sorántöbb – egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzési összeghatár fogorvosi alapellátás vállalkozásba adása esetén

Kérdés: Egészségügyi szolgáltatás keretében a fogorvosi alapellátás önkormányzat részéről történő vállalkozásba adása esetén kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Hogyan kell ilyen esetben a közbeszerzési összeghatárt meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti rezsimben határozta meg a jogalkotó az ún.szolgáltatási koncesszió fogalmát. Ennek megfelelően a szolgáltatási koncesszióolyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérőellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Állami támogatás és közbeszerzés összefüggése

Kérdés: Olyan építési beruházásnál, amelynek értéke nem éri el a 10 millió forintot, de állami támogatás is van benne, kell-e közbeszerzést kiírni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmében a Kbt. alanyi hatálya alátartozó szervezetnek vagy a forrásnak (lásd: állami támogatás), a tárgynak,valamint a becsült értéknek egyszerre kell megfelelnie a Kbt. követelményeinek,és ha valamelyik hiányzik, nem kell közbeszerzést kiírni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Régi Kbt. hatálya alatt kötött megállapodás meghosszabbíthatósága

Kérdés: Intézményünk 1999-ben kötött határozott idejű szerződést (nem a Kbt. alapján) közétkeztetés biztosítására, amely 2004 augusztusában lejárt. Az intézmény ezt a szerződést további öt évre meghosszabbította úgy, hogy arra – a becsült értékre tekintettel – a Kbt. rendelkezéseit kellene alkalmazni. Kérdésem az, hogy – figyelemmel arra, hogy az új Kbt. tavaly májustól hatályos – jogszerű-e az így meghosszabbított szerződés, avagy a Kbt. rendelkezései szerint közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A korábbi Kbt. hatálya alatt kötött és az új Kbt. hatálybalépésétkövetően lejárt szerződés meghosszabbítására jelenlegi szabályozásunkértelmében nincs lehetőség. Ha az adott szerződés határozatlan időre szólna,úgy nem lenne probléma, de ez a módosítás a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Szabályozási terv készíttetése során irányadó előírások

Kérdés: Helyi önkormányzat szabályozási tervet (régi nevén részletes rendezési tervet) kíván készíttetni. Milyen előírásokra kell figyelemmel lennie? Például az egybeszámítás, értékhatár, szolgáltatás vagy tervpályázati eljárás előírásaira (a beszerzés becsült költsége megközelítőleg 1,7 millió forint + áfa)?
Részlet a válaszából: […] A részletes rendezési terv készítése nem azonos az egyébtervezési feladatok ellátásával, ezért az egybeszámításának szakmai okbóltörténő megtagadása egyéb tervezési feladatokkal indokolható. Ha az ajánlatkérőmeg tudja indokolni, hogy egyéb tervezési feladataira és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Pályázaton nyert összeg "összeszámítása"

Kérdés: Pályázaton nyert összeget össze kell-e számítania a "22-es csapdájában" lévő intézménynek az egyéb építési beruházásai értékével?
Részlet a válaszából: […] A kérdés igen szemléletes, amennyiben a csapda a klasszikusajánlatkérői körbe tartozást jelöli. Igen, egybe kell számítani, amennyiben azmegfelel a Kbt. becsült értékre vonatkozó szabályainak. Ebben a tekintetben nemszámít, hogy milyen okból kerül az adott beszerzés a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás kiválasztása tervezés megrendelése esetén

Kérdés: Épületfelújítás, -bővítés esetében, ahol a tervezés becsült értéke nem haladja meg a nemzeti értékhatárt, tervpályázat lefolytatása nem kötelező. Kérdésünk, hogy tervezés (szolgáltatás) megrendelésére ebben az esetben milyen eljárás követendő?
Részlet a válaszából: […] Valóban nem kötelező tervpályázati eljárás lebonyolítása a137/2004. Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdése értelmében. Tekintettel arra,hogy tervpályázati eljárás eredményeképpen tervezői szolgáltatás megrendelésetörténik, nincs különbség abban az esetben, ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Étkezési utalványok beszerzési értéke

Kérdés: Az étkezési utalványok esetében mi számít az árubeszerzés értékének: az utalványokra nyomtatott névérték összegével növelt előállítási díj, vagy csupán az utalványok előállítási díja? Az ajánlatkérőnél kiadásként ugyanis csupán az előállítási díj (ún. "százalék") jelenik meg, és ez az összeg szerepel a szerződésben is. A Közbeszerzési Levelek 2005. január 24-ei számában a 462. pontban feltett kérdésre adott válasz szerint az étkezési utalványokat mindenképpen közbeszerzési eljárással kell beszerezni.
Részlet a válaszából: […] Esetünkben valójában szolgáltatás megrendelése történik,hiszen az étkezési utalványok ahhoz kellenek, hogy az ajánlatkérő étkezésiutalványt tudjon munkavállalói rendelkezésére bocsátani, amelyet az is bizonyít,hogy az étkezési utalványok rendelkezésre bocsátásáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
56
57
58
…
65