Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben

Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet határozza meg, hogy az előkészítés körében keletkezett iratokat vagy azok másolatát az EKR-be az ajánlatkérőnek fel kell töltenie.A rendelet 9. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Becsült érték meghatározása több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetén

Kérdés: Milyen módszert kell alkalmaznia a több szervezeti egységből álló ajánlatkérőnek a becsült érték meghatározása során? Kötve van-e a Kbt.-hez?
Részlet a válaszából: […] Először is le kell szögezni, hogy a becsült érték meghatározására irányuló módszertan szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az ajánlatkérő több szervezeti egységből áll-e, avagy sem. Általánosságban elmondható, hogy közbeszerzés előkészítése során kiemelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Következmények alóli mentesülés jogszerűtlen cselekmény ajánlatkérő általi elismerése esetén

Kérdés: "Megvádolhatja-e" magát az ajánlatkérő, és amennyiben beismeri, amit tett, mentesül-e a következmények alól?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő elismeri cselekményének jogszerűtlenségét, még nem feltétlenül bízhat abban, hogy "őszintesége eredményeként" nem kap bírságot. Egy érdekes, ugyanakkor kifejezetten tanulságos eset a D. 434/2021. számú ügy, ahol az ajánlatkérő képviselője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Eljárás megfelelő CPV-kód hiányában

Kérdés: Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő nem talál megfelelő CPV-kódot beszerzési tárgyára? Jogsértést követ-e el, ha nem fedi le a CPV-kód teljes mértékben a beszerzés tárgyának minden elemét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 8. §-ának (8) bekezdésében általánosan fogalmaz, amikor a CPV-kódok megadására kötelezi az ajánlatkérőket. E rendelkezés szerint a közbeszerzés tárgyát a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (a továbbiakban: CPV) történő hivatkozással is meg kell adni.Mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Beszerezni kívánt mennyiség rögzítése a DBR-ben

Kérdés: Rögzíthető-e DBR-ben a beszerezni kívánt mennyiség, azaz vállalható-e kötelezettség arra a DBR felállításakor?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő egy előminősítési rendszer esetében mennyiségeket kíván rögzíteni, úgy szükségtelenül saját későbbi dolgát nehezíti meg. Ugyanis a DBR lényege pontosan az, hogy nem szükséges már az eljárás megindításakor közzétenni a műszaki tartalmat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Mennyiségi eltérés alkalmazásának irányai

Kérdés: Lehet-e ą mennyiséget meghatározni, illetve a mennyiségi eltérés alkalmazása kizárja-e az opció alkalmazásának lehetőségét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] A korábbiakban volt olyan szabályozás hatályban, amikor nem volt lehetőség mennyiségi eltérés alkalmazására mindkét irányban. Ezt ma már a Kbt. 58. § (1) bekezdése lehetővé teszi, tehát egy alapértékhez képest lehet a + és/vagy – mennyiségi eltérést meghatározni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Válaszadás mellőzése a tárgyalás folyamatában

Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás szabályait a "műszaki tartalomról szóló tárgyalás" keretében határozta meg, nem szűkítette le. A tárgyalás során mégis úgy dönt, hogy a műszaki tartalom egy részét ennek nem teszi tárgyává, azaz a felmerült kérdéseinket – mint a tárgyaláson kívüli kérdéseket – nem hajlandó megválaszolni. Megteheti-e ezt? És ha igen, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. § (1) bekezdése értelmében nem azt kell az ajánlatkérőnek meghatároznia, hogy miről szeretne tárgyalni, hanem azokat az elemeket kell azonosítania, melyekről nem kíván tárgyalni. Akár azt is kijelentheti az ajánlatkérő például, hogy egyáltalán nem kíván a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Ügyfélképesség fedezet feletti ajánlattételkor

Kérdés: Az ügyfélképességet befolyásolja-e bármilyen módon, ha a második ajánlatot tevő ajánlattevő, aki egyben a kérelmet benyújtja, fedezet feletti ajánlatot tesz? (Mert ez esetben minél alacsonyabb fedezetet kell meghatározni, és nem lesz jogorvoslat.)
Részlet a válaszából: […] Az ügyfélképesség megállapításának alapja, hogy az érintett jogát vagy jogos érdekét valamely törvénybe ütköző tevékenység, mulasztás sérti, veszélyezteti az alábbiak szerint.A Kbt. 148. § (2) bekezdése alapján kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] Különösen önkormányzati ajánlatkérőkre jellemző, hogy a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházásaik elő­készítése során – a közbeszerzés becsült értékének minél pontosabb meghatározása céljából – helyi vállalkozóktól kérnek tájékoztató jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint teszi lehetővé általános értelemben – akár a pénzügyi alkalmasság vonatkozásában is – kapacitást biztosító szervezet bevonását:A 65. § (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.
1
…
10
11
12
…
88