Találati lista:
3171. cikk / 4644 EU-s alvállalkozó igazolásai
Kérdés: Külföldi – EU-s – alvállalkozót szeretnénk igénybe venni közbeszerzési eljárásban. A részvétel aránya meghaladja a 10 százalékot. Az ő részéről is be kell nyújtani a kizáró okokkal és az alkalmassággal kapcsolatos igazolásokat? A szabályozás alapján kérem tételes válaszukat, hogy a kizáró okok vonatkozásában milyen igazolásokat fogad el a magyar ajánlatkérő!
3172. cikk / 4644 Nemzeti elbánásban részesülő termékek
Kérdés: A dokumentációban szerepel egy olyan nyilatkozat, amiben fel kell sorolni az ajánlott termékeket annak megjelölésével, hogy az adott termék nemzeti elbánásban részesül-e vagy sem. Honnan lehet tudni, hogy egy termék nemzeti elbánásban részesül? Mi szabályozza ezt a kérdést? Továbbá kérdésünk, hogy ha egy adott, az ajánlattevő által ajánlott termék nem részesül nemzeti elbánásban, ez közbeszerzési szempontból milyen következményekkel jár?
3173. cikk / 4644 Adatközlés alvállalkozóról
Kérdés: A felhívás, illetve a dokumentáció szerint az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő a beszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat jelölje meg. Egyéni információt e körben nem közölt. Mi értendő ez esetben "megjelölés" alatt, milyen adatokat kell közölnünk az alvállalkozóról?
3174. cikk / 4644 Igazságügyi szakértő "beszerzése"
Kérdés: Be kell-e szerezni az igazságügyi szakértőt?
3175. cikk / 4644 Ajánlattá minősítés szempontjai egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű eljárásban ajánlatnak minősül-e, ha három levél érkezik be, de ezek közül egy érvénytelen, egy pedig csak azt tartalmazza, hogy az ajánlattevő nem akar ajánlatot tenni?
3176. cikk / 4644 Központosított közbeszerzéshez önként csatlakozó saját hatáskörben lebonyolított beszerzése
Kérdés: A "Levelekben" láttam a központosított közbeszerzés/önként csatlakozás témát, melyhez kapcsolódóan felmerült, hogy az önként csatlakozónak nem kötelező a rendszeren keresztül vásárolnia, tehát lebonyolíthatja magának is a beszerzést, de nem a kötelezettek szabályai szerint, hanem szabad döntési helyzetben. Tehát ha úgy dönt az önként csatlakozó, hogy saját hatáskörben bonyolítja le a beszerzést, akkor a Kbt. szabályai szerint jár el, ha a becsült érték/egybeszámítás/stb. alapján nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, azért nem folytat le eljárást? Jól gondolom?
3177. cikk / 4644 Géppark rendelkezésre állásának előírása
Kérdés: Alkalmatlansági ok-e, ha – nyomdai szolgáltatásra irányuló közbeszerzés esetén – a pályázó és a 10 százalék feletti alvállalkozók együttesen nem rendelkeznek minimum 2 darab digitális nyomdagéppel? Miért nem elegendő e körben, hogy az ajánlattevő – nyertesség esetén – teljesíti ezt a feltételt, például bérbevétellel?
3178. cikk / 4644 Adóhatósági tájékoztatás kérelemre
Kérdés: Úgy tudjuk, hogy közbeszerzési eljárásoknál lehetőség van adózással kapcsolatos tájékozódásra. Mi ennek a rendje, és kell-e a tájékoztatásért fizetni, vagy az ingyenes?
3179. cikk / 4644 Étkezési utalvány beszerzésének becsült értékkel kapcsolatos kérdései
Kérdés: Étkezési utalványok szállítására vonatkozó nemzeti értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárást követően megkötött szerződés lejár. A rendelkezésre álló fedezet mértékére tekintettel a lejáratot követően hathavi időszakra tervezzük – a becsült értékre tekintettel – egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatását. Jelen esetben az étkezési utalványok becsült értékét a Kbt. 36. § (1) bekezdésének a) pontjában, vagy a 37. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendelkezések szerint kell megállapítani? Intézetünk természetbeni ellátásként meleg étkezés lehetőségét is biztosítja. A korábbi időszak adatai alapján megállapítható, hogy a teljes állományi létszámnál havonta 80-90 fővel kevesebben veszik igénybe a havi étkezési utalványt. A becsült értéket a Kbt. 35. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rendelkezésre tekintettel, a teljes állományi létszám, vagy az étkezési utalványt ténylegesen igénybe vevők létszáma alapján kell megállapítani?
3180. cikk / 4644 Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
