4644 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja-e a beszerzés mennyiségét az ajánlattételi felhívásban úgy, hogy a mennyiség mellett feltüntet ą20 százalékos értéket is, mert a piackutatások ellenére sem sikerült a beszerzendő áru pályázatban megajánlott árát felmérnie?

Kérdés: Élelmezési anyagok beszerzésére lefolytatott közbeszerzési eljárás egyik nyertesével a szerződést – annak lejárta előtt – közös megegyezéssel kívánjuk felmondani. Milyen formában, nyomtatványon kell a szerződés felmondásával (nem teljesítéssel) kapcsolatos tájékoztatást megküldeni a Közbeszerzési Tanácsnak?

Kérdés: Az ajánlattételi felhívásban kizáró ok, ha 2002., 2003., 2004. években nem rendelkezik az ajánlattevő és/vagy 10 százalék feletti alvállalkozója megadott számú referenciával. Egyben a mérlegeredménye negatív volt, és nem rendelkezik az ajánlatkérő által megadott összegű forintforgalommal sem. Az ajánlat beadása 2006 elejére esik. Az ajánlattevő céget 2002-ben jegyezték be a cégnyilvántartásba, és évente minimális, de nem a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos forgalmat bonyolított. (Egyik évben sem volt negatív a mérlegük.) Ténylegesen 2005 közepén kaptak építési és működési engedélyt fióktelepükre, és akkor kezdték el hivatalosan is működésüket. Ettől kezdve, tehát 2005-ben már megvolt a szükséges darabszámú referenciájuk, amelyet összesen 2002., 2003. és 2004. években kellene teljesíteniük. Nem a kérdéses időszakban, de mivel működésüket nem kezdték meg 2002-ben, csak 2005-ben, referenciájuk is csak akkortól lehet. Kérdéseink: – Elfogadható-e referenciának ebben az esetben a 2005. évi teljesítés? – Mérlegeredmény-kimutatásukban 2005. évben szerepel a kért összegnek megfelelő forgalom, de a 2005. évi mérleg még nem áll rendelkezésre. Ebben az esetben mi a teendő?

Kérdés: Gyermekétkeztetéssel foglalkozó intézménynél a nyersanyag + áfa összegét a szülő fizeti, és nem közpénzből finanszírozott. A nyersanyagbeszerzésre kötelező-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása?

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét meghaladó beszerzési értékű építési beruházásra hirdetménnyel indult nyílt, egyszerű eljárással kiválasztott nyertes kivitelezővel megkötött építési szerződés "közös megegyezéssel" történő felbontása után lehetséges-e hirdetménnyel indítandó egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárás tartása?

Kérdés: A Kbt. 296. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében a 4. számú melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése kivételt képez. Beszerzésük során közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatni, vagy ha igen, akkor melyik eljárásrendben?

Kérdés: A módosított közbeszerzési törvény értelmében a 60-61. § szerinti kizáró okokkal kapcsolatban milyen igazolás fogadható el az egyes eljárási fajtáknál? Elég egyszerű nyilatkozat vagy közjegyző előtt tett nyilatkozat egyszerű másolatát kell-e benyújtani, vagy a módosítás előtti törvénynek megfelelő eredeti vagy hiteles másolattal is teljesíthető a kötelezettség?

Kérdés: Oktatással foglalkozó intézményünk több olyan nyersanyagot használ fel a szakoktatás során (anyagok minőségére tekintettel, vegyi folyamatok betartása miatt, valamint a vizsgák során felhasználásra kerülő nyersanyagok tulajdonságainak tantervben szükséges rögzítése miatt stb.), amelynél egy-egy kiválasztott márkatermékre kell specializálódnunk. A termékeket a gyártóktól előnyös áron és pontos szállításokkal megkapjuk, megkapnánk. Milyen közbeszerzési eljárás, forma alkalmazható az ilyen esetekben, különös tekintettel arra, hogy a beszerzések gyorsan, költségkímélően, más cégek időszakos zavarása, üzleti kapcsolatok megszakadása nélkül megvalósulhassak? (A beszerzések maximumértéke kb. 3-8 millió HUF, összérték kb. 40-60 HUF.)

Kérdés: 2005 novemberében beszerzett hatósági igazolásaink (APEH, VPOP, OMMF) tartalmazzák annak az eljárásnak a kiíróját és tárgyát, amelyre az igazolást beszereztük. Az igazolás 1 évig érvényes. Kérdésünk: beadhatjuk-e másik közbeszerzési eljárásban az igazolást (1 évig), függetlenül attól, hogy egy konkrét eljárás adatai vannak benne megnevezve, vagy nem? Ez felesleges költséget jelent ajánlattevőnek, pedig az igazolás szerint semmilyen tartozása nincs.

Kérdés: A módosított Kbt. 136/A §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a keretmegállapodásos eljárás akkor is eredménytelen, ha az érvényes ajánlatot benyújtók száma nem éri el a hármat. Azt jelenti-e mindez, hogy amennyiben például csupán kettő, minden szempontból érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő van, úgy velük – tőlük kívülálló okok miatt – mégsem köthető keretmegállapodás? Ha a válasz igen, úgy nem tartanak-e attól, hogy ennek elkerülése érdekében "látszatajánlatokkal" fogják az ajánlattevők az érvénytelenséget elkerülni?