Eljárás felfüggesztése iránti kérelem elkésettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő szolgáltatás beszerzésére irányuló nyílt eljárását a döntőbizottság az ajánlattételi határidő lejárta előtt három nappal kérelemre felfüggesztette. Az ajánlattevő kérelmét a dokumentáció megvásárlását követő 48. napon nyújtotta be. Kérdésünk: elkésett-e a kérelem?
Részlet a válaszából: […]

Megítélésünk szerint a kérelem elkésett, mert a jogorvoslati határidő 15 nap, ami jelen esetben a dokumentáció megvásárlásával vette kezdetét.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Közbeszerzési eljárás megszüntetésének lehetősége

Kérdés: Milyen módon lehet megszüntetni az eljárást, nem megkötni a szerződést akkor, ha az elbírálás során derül ki, hogy – az ajánlattevő által nem ismert speciális rendelkezés miatt – a nyertes nem végezheti azt a szolgáltatást (vagy egy részét), amire ajánlatot tett, mert a szerződés jogszabályt sértene? (A nem nyertes ajánlattevő hívta fel erre a figyelmet.)
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg el lehet tekinteni aszerződés megkötésétől. (A kérdező az eljárás megszüntetése fogalmat használja,ugyanakkor közbeszerzései eljárásban az eljárás eredménye és az eredménykihirdetése fogalmak használatosak azzal, hogy az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

KDB-kérelem szerződés semmisségének megállapítása iránt

Kérdés: A közbeszerzési eljárás mellőzése miatt a döntőbizottság 20 millió forintos bírságot szabott ki. Hogyan lehet elérni azt, hogy az ajánlatkérő (szabályos) közbeszerzési eljárást követően kössön (újabb) szerződést? A KDB kéri/kérheti az ily módon kötött szerződés semmiségének a megállapítását?
Részlet a válaszából: […] ...szerint.A bíróság előtti jogérvényesítés vonatkozásában a Kbt.346-351. §-ai az alábbi előírásokat tartalmazzák: – a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellenfellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 2006. január 15-étől hatályos 96.§-ának (5) bekezdése a kérdésben szereplő megoldást nem tiltja, hiszen akövetkezők szerint fogalmaz.Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizenötödiknapig, vagy ha az eredményhirdetéstől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattevők kizárhatósága a közbeszerzési eljárásokból

Kérdés: Ki lehet-e zárni ajánlattevők közül a fogyatékosokat foglalkoztatókat, mert ők a támogatás kapcsán lényegesen alacsonyabb árat tudnak ajánlani, ugyanakkor a fogyatékosok nem minden munkára alkalmasak? (Konkrét példa: egészségügyi laborban felmosó vízzel mosták le az asztalokat, műszereket.)
Részlet a válaszából: […] Erre a hatályos szabályozás értelmében – a Kbt. alapelveirefigyelemmel – nincs lehetőség, azonban a szerződéses kötelezettségek közöttszigorú következményekkel és szerződést biztosító mellékkötelezettségekkelérdemes bebiztosítani magát a színvonalas szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Más szervezet erőforrásaira támaszkodás elfogadhatósága, kizárási kérdések

Kérdés: Más szervezet erőforrásaival kapcsolatos a kérdésünk. Elképzelhetőnek tartják-e, hogy az ajánlattevő az országos szervizhálózat (mint alkalmassági feltétel) bemutatásakor nagy részben, esetleg kizárólag más szervezetek erőforrásaira támaszkodik? Elfogadható-e az alkalmasság ilyen módon történő igazolása? Az ajánlatkérőnek van-e valamilyen felülvizsgálati lehetősége ebben az esetben? Kizárható-e az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő a más szervezetek erőforrásait nem tekinti megfelelőnek?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozásunk ezt jelenleg nem zárja ki. Azalkalmasság ilyen módon történő igazolása elfogadható, azonban érdemes aKözbeszerzések Tanácsa 1/2006. számú, adott kérdéskörre vonatkozótájékoztatóját tüzetesen áttanulmányoznunk, mely részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:    

Hirdetményminták egyszerű eljárásban közvetlen felhívás és közzététellel induló eljárás esetén

Kérdés: Egyszerű eljárásban milyen hirdetménymintákat (tájékoztatás, összegzés stb.) kell kitölteni és elküldeni megjelentetésre akkor, ha az eljárást megindító hirdetményt (ajánlati felhívást) közvetlenül az ajánlattevők számára küldtük meg, és milyen hirdetményeket akkor, ha közzététellel indult az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásnak legalább a következőket kelltartalmaznia:– az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát(e-mail);– a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, aközbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Választási lehetőség a műszaki-szakmai alkalmasság elemeinek meghatározásakor

Kérdés: Műszaki, szakmai alkalmasságnál a Kbt. 67. § (1) bekezdésének módosított a) pontjában új elem a "korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölése" a referenciák tartalmában. Az ajánlatkérő választhat, hogy az ellenszolgáltatás összegét írja elő, vagy a mennyiségre utaló más adatot? Vagy kötelező mindkét lehetőséget biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben meghatározott jogszabályhely szerint azajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükségesműszaki, illetőleg szakmai alkalmassága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Beszerzések figyelembevételének határideje határozatlan idejű megállapodásnál

Kérdés: Határozatlan idejű szerződés esetén az egybeszámításnál a beszerzést csak az eljárás megindításától számított 12 hónapig kell figyelembe venni, vagy amennyiben 1 éven túl merül fel ugyanebben a tárgyban beszerzési igény, akkor akár a szerződés 3. évében is figyelembe kell venni az egybeszámítás során a beszerzést?
Részlet a válaszából: […]

Az egybeszámítás egy évre vonatkozik, tehát a beszerzést követő évben nem kell már figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a szerződés teljesítése több évig tart. A becsült érték csak az adott évet "terheli".

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Lefolytatott közbeszerzés az éves statisztikai összegzésben

Kérdés: Az éves statisztikai összegezés elkészítése során a közbeszerzések összesítése alkalmával a kitöltendő táblázatokba mely közbeszerzéseket kell beírni (azaz: mit kell lefolytatott közbeszerzési eljárásnak tekinteni)? Ahol a szerződéskötés megtörtént, vagy ahol már a szerződésteljesítés is megvalósult. Példák: 1. Építési közbeszerzés szerződéskötése 2005. december 10-én megtörtént, de a kivitelezés és a tényleges pénzügyi teljesítés 2006 júniusában realizálódik. A 2005. évről szóló éves statisztikai összegezésben kell-e szerepeltetni ezt a közbeszerzést, és milyen értékkel? 2. Szolgáltatásra vonatkozó szerződés 2005. július 1-jétől 2009. június 30-áig szól. A 2005-ről készülő éves statisztikai összegezésben szerepeltetni kell-e ezt a közbeszerzést, és ha igen, milyen összeggel: a fél év során teljesített ténylegesen kifizetettel, vagy a négy teljes évre vonatkozó becsült értékkel? 3. Szolgáltatás vonatkozásában élő szerződés van 2002. január 1. és 2007. december 31. között (még a régi Kbt. szerinti eljárás eredményeként). Az ezzel kapcsolatban megvalósult 2005. évi kifizetést fel kell-e tüntetni az éves statisztikai összegzésben, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...az éves statisztikai összegzésben való szerepeltetését. Azaz akérdésben szereplő első esetben a 2005-ös összegzésben kell feltüntetni abeszerzést, mégpedig az akkori szerződéses értékkel. A második esetben szintén a 2005. évi összegzésben kellszerepeltetni a 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
1
374
375
376
465