Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk, mit értünk építési beruházáson, amelyet a Kbt. 25. §-a részletesen szabályoz, hivatkozva a Kbt. 1. számú mellékletére. Erre a tárgyra is vonatkozik a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése, amely szerint ha a szerződés több – egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Önkormányzati iskola élelmiszer-beszerzése

Kérdés: Önkormányzati iskola saját konyhát üzemeltet. Az élelmiszer-beszerzés a közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat tulajdonában lévő konyha üzemeltetésével kapcsolatos költségek tárgyi hatályukat tekintve a Kbt. hatálya alá tartoznak. Értéktől függetlenül természetesen, amennyiben egy költségvetési évben, vagy 12 hónapban nem éri el a 2 millió forintot, nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzéseik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közbeszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] Ugyan már érdektelen, de a jelenlegi Kbt. szempontjából mégis érdekes első részre a válasz egyértelmű: igen, támadható, hiszen nem szerepelt a kötelező formula a hirdetményben a régi Kbt. szerint. Az új Kbt.-re vonatkozóan hasonlóképpen és egyértelműen szükség van a "vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közbeszerzési eljárásban kötött szerződés nyilvánossága

Kérdés: Nyilvános-e a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése alapján, a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklet kivételével (amely az ajánlattevő ajánlatában kifejezetten és elkülönített módon közölt üzleti titkot tartalmazza), feltéve hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a Kbt. 96....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közjegyző előtt tett nyilatkozat értelmezése

Kérdés: A Kbt. szerint bizonyos tényeket közjegyző előtt tett nyilatkozattal kell a közbeszerzési eljárásban igazolni. Mit értünk a közjegyző előtt tett nyilatkozat fogalmán?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a Közjegyzői Kamara állást foglalt. E szerint a közjegyző előtt tett nyilatkozat nem más, mint a közjegyző által közokiratba foglalt nyilatkozat, tehát nem aláírás-hitelesítés, és nem is az eredeti nyilatkozatról készült, közjegyzői hitelesítéssel ellátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Tartozásigazolás az új Kbt.-ben

Kérdés: Bár a Kbt. már nem tartalmazza, de a régi Kbt.-ben még lehetett kérni igazolást az elkülönített állami pénzalapokkal szemben fennálló tartozásról. Van-e erre még lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A régi Kbt. 46. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem lehetett ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebben lejárt vám-, tb-járulék-, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Igazolási módok helyettesíthetősége

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa 2004. augusztus 30-án megjelent tájékoztatója foglalkozik a kizáró okokkal és ezek igazolási módjával. A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatban kérdezem, hogy az a) pont és az e) pont esetében igazolásként elfogadható-e a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat, vagy ragaszkodni kell a tájékoztató szerinti igazolási módokhoz (cégkivonat, APEH és VPOP által kiadott igazolások)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárásban – egyebek mellett – nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetőleg ha az ajánlattevő (alvállalkozó)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Ajánlati felhívás formája

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 299. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben (249. §) köteles közzétenni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Szolgáltatás pályáztatása

Kérdés: Mekkora a legkisebb összeg szolgáltatás esetén, amelyet pályáztatni kell?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 402. §-ának vonatkozó rendelkezései adják meg a választ, a következők szerint:A Kbt. VI. fejezete (általános közbeszerzési eljárás) alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2004. január 1-jétől 2004. december 31-ig szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
1
264
265
266
284