2735 talált cikk a beszerzési eljárás kifejezésre

Kérdés: A közbeszerzési szerződés megtámadható a Ptk. szabályai szerint?

Kérdés: Egy, a Kbt. 6. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ajánlatkérő elavult ingatlanjait és ingóságait szeretné lecserélni. Egyértelmű, hogy az ingatlanra nem vonatkozik a Kbt. Az ingóságok beszerzése több csereszerződés által valósul meg. Nem találtam rendelkezést a cserére vonatkozóan, ezért nem tudom eldönteni, hogy kell-e közbeszerzést lefolytatni, vagy sem? (A csereértékek közösségi értékhatárt is elérnek.)

Kérdés: Több társasház konzorciumként nyújtott be pályázatot épületek felújítására. A pályázat sikeres volt. Ezt követően a nyertes társasházak a rájuk eső támogatást önállóan költik el, a közbeszerzési eljárásokat önállóan bonyolítják le. Bár egy pályázat keretében nyerték el a pénzt, mégis külön-külön kötnek szerződést, így mások az ajánlatkérők az egyes társasházak vonatkozásában. Ilyen esetben egybe kell-e számítani a beszerzéseket? A teljes beruházás 1 milliárd forint felett van, ugyanakkor van olyan társasház, amelynél 50-60 millió forint csak a beruházási érték. Ők ilyen esetben lefolytathatják a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást?

Kérdés: A biztosíték mértékére vonatkozó szabály módosult. Ez azt jelenti, hogy nincs értelme előírni a biztosítékot?

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben van-e lehetősége az ajánlatkérőnek előírni, hogy az ajánlattevőnek az előző három év szállításait – 310/2011. Korm. rend. 15. § (1) bekezdésének a) pontja – kötelezően a szerződést kötő másik fél által adott nyilatkozattal (referenciaigazolás) kelljen igazolnia, vagy a kormányrendelet 16. §-ának (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ajánlattevő maga választhat a saját nyilatkozat, illetve a szerződést kötő másik féltől származó nyilatkozat között, és az ajánlatkérő mindkettőt köteles elfogadni?

Kérdés: A hatályos Kbt.-ben rögzítettek alapján, jól értelmezem-e, hogy a nemzeti eljárásban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a kizáró okokat ellen­őrizni, mivel a 310/2011. Korm. rendelet 2. §-a ezt csak a közösségi rezsimben teszi kötelezővé számára, továbbá az alvállalkozókkal kapcsolatosan az ajánlatkérőnek rezsimtől függetlenül semmilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs?

Kérdés: Az ajánlatkérő bizonyos árukat folyamatosan közbeszerzési eljárásban szerez be, mivel az egybeszámított értékük eléri a közbeszerzési értékhatárt. A szerződések határozott időre szólnak. Az előző évben lebonyolított eljárás több rész tekintetében eredménytelenül zárult. A következő eljárás szerződéskötéséig hogyan oldhatjuk meg a beszerzést? Járható-e az az út, hogy az előző, még hatályban lévő szerződés határidejét meghosszabbítjuk, amit jegyzőkönyvben rögzítünk? (A megrendelés mennyisége a meghosszabbított idő alatt beszerzendő mennyiséggel együtt sem lépné túl az eredeti szerződésben meghatározott mennyiséget.)

Kérdés: Lehet-e az ajánlattevő alkalmasságát a bemutatott szakemberek kamarai tagságának meglététől függővé tenni?

Kérdés: Ha ajánlattevőként a szerződés tárgyát lízingszerződés alapján béreljük, meg kell-e jelölnünk a lízingbe adó hitelintézetet alvállalkozóként, vagy kapacitását rendelkezésre bocsátó társaságként a részvételi jelentkezésünkben? (A válasz azért lenne fontos, mert ha a hitelintézetet meg kell jelölnünk alvállalkozónak vagy kapacitást nyújtó szervezetnek, akkor ahhoz, hogy a társaságunk el tudjon indulni a közbeszerzésen, kell a hitelintézet jóváhagyása, és annak elfogadása, hogy alvállalkozó vagy kapacitást nyújtó szervezet. Ezt egyik pénzintézet sem szívesen teszi meg.)

Kérdés: Tekintettel a Kbt. új szabályaira, ha a szerződés teljesítése második szakaszának megkezdése egy olyan külső körülménytől függ, ami praktikusan egy adott korábbi munkafázis befejezése, belefoglalhatom-e ezt a szerződésbe úgy, hogy később ne kelljen a csúszás miatt szerződést módosítanom? A végső határidő már eredetileg is a szerződés része, de azon belül szerencsés esetben korábban végeznénk.