Pénzügyi alkalmatlanság értelmezése

Kérdés: A pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében jogszerű-e az, ha az ajánlatkérő a felhívásban közzéteszi, hogy alkalmatlan a jelentkező, ha valamely, általa csatolt pénzintézeti nyilatkozatból az állapítható meg, hogy a pályázó vagy valamely, 10 százalék fölötti alvállalkozó és nyilatkozat kiállítását megelőző 12 hónap során fizetési kötelezettségének háromnál több alkalommal nem tett határidőre eleget? Miért jelent ez alkalmatlanságot, illetve milyen összefüggése van az említett ténynek a pályázó teljesítőképességével?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében az ajánlatkérő aKbt. 66. §-ában felsorolt alkalmassági feltételek közül választva határozhatjameg, mit kíván meg a konkrét közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőktől. Aválasztott alkalmassági kritériumhoz rendelten az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Dokumentáció irányelvre hivatkozásának jogszerűsége

Kérdés: A beszerzés tárgya szolgáltatásmegrendelés. A dokumentáció a szolgáltatási kategória tekintetében a 2004/18/EK irányelv II. mellékletére hivatkozik. Miről szól ez az irányelv, mit tartalmaz konkrétan a II. melléklet, és hol találjuk meg? Jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő "jogszabálykeresésre" hívja fel, kötelezi a jelentkezőt?
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében atagállamokra jogharmonizációs kötelezettség vonatkozik, amelynek keretébenhazai jogukat összhangba kell hozni az EU közösségi jogával. Aközbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) megalkotásáraMagyarország...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtés az alábbi esetekben alkalmazható aKbt. szerint.Nyílt eljárás esetén a Kbt. 90. §-ának (5) bekezdéseértelmében az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Részteljesítésről szóló tájékoztató közzétételének elmulasztása

Kérdés: A szerződés "Kbt.-ben meghatározott esetben fennálló" részteljesítéséről szóló tájékoztató közzétételi kötelezettségének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár, határozatlan időre kötött szerződés esetében az egy év elteltét követően meddig lehet e kötelezettségnek eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 307. § (1)–(2) bekezdései értelmében a több mint egyévre vonatkozó határozott és határozatlan idejű szerződés esetében évente kellmegjelentetni a teljesítésről szóló tájékoztatót. Az említett rendelkezésekszerint az ajánlatkérő köteles a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:    

Eredménytelenné nyilvánítás – indokolás nélkül

Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő arra, hogy a közbeszerzési eljárás során bármikor, indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot, vagy visszavonja az ajánlati felhívást, illetve hogy a pályázat eredményhirdetését követően is a szerződés megkötése előtt a pályázati eljárást megszüntesse? Ugyanis találkoztunk ilyen kiírással. Ha jogszerű, milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első fele arra vonatkozik, hogy az eljárás soránbármikor, indoklás nélkül eredménytelennek lehet-e nyilvánítani az eljárást,vagy visszavonni a felhívást. Erre az a válaszunk, hogy nem. Az ajánlatifelhívást csak az ajánlattételi határidő lejárta előtt lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Áfameghatározás a dokumentáció árában

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő hirdetményben a dokumentáció árának meghatározásakor külön ki kell-e emelni az áfát, illetve meg kell-e határozni azt, hogy a dokumentáció értéke nettó vagy bruttó ár?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem emeli ki egyértelműen, hogyegy összeg nettó vagy bruttó, akkor az bruttó összegnek, azaz áfával növelt,összességében fizetendő ellenszolgáltatásnak minősül. Érdemes tehátegyértelművé tenni, ha nettó összegről van szó, tekintettel arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzéshez kapcsolódó adójogszabály hatálybalépése

Kérdés: Az adózással kapcsolatban mikor lép hatályba az a rendelkezés, ami az ajánlattevőket kötelezi arra, hogy folyamatosan igazolják, nincs adótartozásuk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az alábbi, eredetileg 2008. március 1-jétől 17-ighatályos, majd 2009. január 1-jétől újra hatályba lépő rendelkezésrevonatkozik.Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vonatkozórésze az alábbiakra módosult.Az Art. 36/A. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címkék:    

Jogorvoslat másik ajánlattevővel szemben

Kérdés: Indíthat-e jogorvoslati eljárást ajánlattevő a másik ajánlattevő ellen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-nak tanulmányozása után következtethetünk aválaszra. A fenti rendelkezés (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt(a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Kiegészítő tájékoztatás "besorolása"

Kérdés: Az ajánlati felhíváshoz adott útmutatóban olvastuk, hogy a kiegészítő tájékoztatás az adott közbeszerzési eljárás dokumentációjának részévé válik. Hol szabályozza ezt a Kbt.? Az ajánlattevőnek azt csatolnia kell az ajánlatában, vagy csak meg kell őriznie? Ha csatolni kell, milyen jogszabályi előírás alapján, illetve mi ennek a kötelezettségnek az indoka?
Részlet a válaszából: […] A dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatásravonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 56. §-a tartalmazza. A kiegészítő tájékoztatáslényege, hogy ebben adja meg az ajánlatkérő a felhívásban, illetve adokumentációban meghatározott elvárásainak, előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Szerződéstervezet készítése ajánlattevő által

Kérdés: Az utóbbi időben több olyan közbeszerzési pályázaton vettünk részt, ahol az ajánlatkérő előírta, hogy az eljárás eredményeként megkötendő szerződés tervezetét az ajánlattevő készítse el ajánlata mellékleteként. Kérdésünk az, hogy milyen jogszabályi alapon várhatja el ezt az ajánlatkérő? Honnan tudhatja az ajánlattevő a szerződés ajánlatkérő által igényelt paramétereit? A kérdéssel kapcsolatos további problémánk, hogy az ajánlatkérő kizárhatja-e azt az ajánlattevőt az eljárásban, akinek – amelynek – szerződéstervezete az ajánlatkérő szerint nem felel meg az általa elvárt feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás célja a legjobb ajánlattevővel, azaza nyertessel való szerződéskötés. Fentiek miatt a szerződés tartalma lényegeseleme a közbeszerzési eljárásnak. A kógens közbeszerzési szabályok miatt aközbeszerzési eljárások közül a nyílt és a meghívásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
185
186
187
274