Ajánlatkészítés költségeinek viselése, átháríthatósága

Kérdés: Az ajánlat elkészítésének költsége áthárítható-e az ajánlatkérőre, azaz az beszámítható-e a megkötendő szerződés szerinti árba – nyertesség esetén?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint, direkt módon – a Kbt. szabályozásaszerint – erre nincs lehetőség. A szerződést ugyanis az ajánlat tartalmaalapján kell megkötni, azaz az abban megadott ajánlati árhoz a szerződéskötésiszakban is tartania kell magát az ajánlattevőnek, ami annyit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címke:

Együttműködési megállapodás csatolásának kötelezettsége közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén az ajánlatkérő kötelezheti-e az ajánlattevőt arra, hogy az együttesen ajánlatot tevők csatolják az együttműködésüket tartalmazó megállapodást akkor, ha egyébként nem követeli meg a közös nyertesektől gazdasági társaság létrehozását? Tartalmaz-e erre előírást a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] Közös ajánlattétel esetén arról van szó, hogy egy többtagból álló konzorcium jelenik meg az ajánlattevő pozíciójában. A konzorciumnem cégjogi, hanem közgazdasági kategória, nem állandó, hanem esetiegyüttműködést jelent a konzorciumi tagok között. Emiatt erre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Hiánypótlás lejárt iratokra

Kérdés: Elrendelhető hiánypótlás a lejárt iratokra?
Részlet a válaszából: […] Hiánypótlás rendelhető el olyan iratok pótlására is, amelyekszerepelnek az ajánlatban, de még az eredményhirdetés előtt elvesztik aKbt.-ben meghatározott bizonyító erejüket. Amennyiben tehát az ajánlattételihatáridőben még megfelelő tartalommal bírtak, annak azonos tartalmú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési eljárásfajta-választás, összeférhetetlenség

Kérdés: Az önkormányzat által beadott, KEOP 1.2.0. szennyvízelvezetés és -tisztítás projekt pályázat része volt az általunk mint tervező által korábban elkészített engedélyezési terv. A tervezési szerződést a 2003. évi CXXIX. törvény hatálybalépése előtt kötötték a felek. A tervezési szerződés tárgya: szennyvízelvezetés- és szennyvíztisztítás-engedélyezési és -kiviteli tervek készítése. Kérdésünk: az ajánlatkérőnek a pályázat jelen szakaszában készítendő kiviteli terv készítésére hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia? Kérdés továbbá, hogy a tenderdokumentációt a tervezési szerződés szerinti tervező cég elkészítheti-e, amennyiben a szerzői jog rögzítve van az előzőekben említett és jelenleg is hatályos tervezési szerződésben?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre: tekintettel arra, hogy a szerződés azengedélyezési tervek elkészítése mellett a kiviteli tervek elkészítésére isszól, így véleményünk szerint erre a feladatra nem kell, sőt megítélésünkszerint nem is lehet közbeszerzési eljárást kiírni, hiszen erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Személyre szabott termékmeghatározás a kiírásban

Kérdés: Mit lehet tenni, ha úgy írnak ki egy eljárást, hogy csak egy cég terméke megfelelő?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő bizonyítani tudja, hogy a versenytisztasága sérült azzal, hogy az ajánlatkérő úgy fogalmazta meg aműszaki-szakmai alkalmassági feltételeket, vagy az igényelt termékparamétereit, amivel kizárta egy adott ajánlattevő összes versenytársát,jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:    

Számlázási jogosultság konzorciumban

Kérdés: Konzorciumban többen is számlázhatnak, vagy csak egy konzorciumi tag?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem korlátozza az ajánlatkérő és ajánlattevőviszonylatában a számlázási viszonyokat, azonban az ajánlatkérő sajátérdekkörében meghatározhatja azt a keretet, melyen felül együttműködése és aszámlázás folyamata zajlani fog nyertes ajánlattétel esetében. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Elektronikus árlejtés bevezetésének feltételei

Kérdés: Ha "csak" elektronikus árlejtést szeretnék bevezetni, akkor is kell rendelkeznem az alábbi feltétellel? A 257/2007. Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése szerint elektronikus közbeszerzési szolgáltatást nyújthat az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely rendelkezik külső, független rendszervizsgáló által folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel. Kérdésem még, hogy az alábbi kitétel mit jelent: "konyhanyelvre lefordítva"? Köteles fogadni az ajánlattevő legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott ajánlatát... – kormányrendelet 12. §-ának (4) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a közbeszerzési eljárásokban elektronikusangyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikusárlejtés alkalmazásáról szóló kormányrendelettel kapcsolatban teszi felkérdéseit, ezekhez jelenleg készül a gazdasági tárca hivatalos kommentárja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címke:

Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel

Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 52. §-a értelmében több ajánlattevő közösen isbenyújthat ajánlatot. A konzorciumi forma és a közös ajánlattétel azonosjelentéssel bír. Közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőnek – azajánlati felhívásnak megfelelően részben külön, részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő mint jogorvoslatot kezdeményező fél

Kérdés: Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
Részlet a válaszából: […] Igen. A Kbt. 323. §-a értelmében ugyanis kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (azaz a kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybeütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

A "beszerző" meghatározása

Kérdés: Ki minősül beszerzőnek? A Kbt. mindenütt ajánlatkérőről beszél, nem hibás ez véletlenül a szabályozásban?
Részlet a válaszából: […] A definícióra nem egyértelműen ugyan, de utal a szabályozás.A Kbt. 330. §-a a jogorvoslati eljárás megindításával kapcsolatban az alábbiakszerint fogalmaz.A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról azügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címke:
1
186
187
188
274