Személyi és szervezeti összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Önkormányzat közbeszerzési eljárást készít elő irodaépület építésére. Az önkormányzat egyik osztályvezetőjének fia – határozatlan idejű megbízásos szerződéssel – az engedélyezési tervdokumentációt készítő tervezővállalatnál dolgozik. Tehet-e érvényes ajánlatot a tervezővállalat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-ának (1) bekezdése szerint közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy azeljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg azeljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
Kapcsolódó címkék:  

Éves beszámoló csatolandó példánya

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének b) pontjában szereplő előírás szerint az éves beszámolót eredetiben vagy hiteles másolatban kell benyújtani. Más hasonló igazoláshoz képest az éves beszámolót az ajánlattevő/alvállalkozó saját maga állítja ki. Ezek alapján eredeti aláírással ellátott éves beszámoló becsatolásával vagy ennek hiteles másolatával, vagy a cégbírósági érkeztetett példány (kiegészítő melléklettel ellátott) példány csatolásával teszünk eleget a pénzügyi és gazdasági alkalmasság követelményének?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásának alapja a Szt. letétbe helyezésselkapcsolatos rendelkezéscsoportja.Az Szt. 153. §-ának (1) bekezdése alapján a kettőskönyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásrajogosult testület (taggyűlés, közgyűlés)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozók, "3. személyek" a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Részvételi felhívási szakaszban a 10 százalék alatti alvállalkozó megjelölhető-e? Mi a különbség a 10 százalék alatti alvállalkozó és a "3. személy" között a Kbt. 105. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] Alvállalkozónak az a szervezet (személy) minősül, amellyel(akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésteljesítése céljából, az adott szerződésre tekintettel fog szerződést kötnivagy módosítani, kivéve, ha a szervezet (személy)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Milyen feladatai vannak az ajánlattevőknek a Kbt. 52. §-ában foglalt több ajánlattevő közös ajánlattételekor egy nemzeti rezsimű nyílt eljárás esetén? Közös ajánlattétel esetén mind a négy közösen ajánlatot tevő úgy jár el, mintha külön-külön lenne ajánlattevő? Egy pályázatot küldenek, vagy négyet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 52. §-a ad lehetőséget arra, hogy több ajánlattevőközösen is tehessen ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt – közös ajánlatesetén – nem kötheti gazdasági társaság, illetőleg meghatározott jogi személyalapításához, a közös ajánlatot tevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
Kapcsolódó címke:

BKV-bérlet beszerzése

Kérdés: Költségvetési szerv a dolgozóinak BKV-bérletet ad. Ennek beszerzésére (tárgyalásos) közbeszerzési eljárást kell-e alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel a BKV kizárólagos jogára a budapestimenetrendszerinti közúti személyszállításban, ezért a Kbt. 29. § (2)bekezdésének h) pontja alapján kivételnek minősül, tehát nem tartozik a Kbt.hatálya alá egészen addig, amíg más, alternatív szolgáltató meg nem jelenik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaviszony és közbeszerzési gyakorlat kapcsolata

Kérdés: 2001. szeptember hónaptól munkaköri kötelezettségeim körébe tartozott a közbeszerzési eljárások lefolytatása. Eddig mindössze két eljárásban vettem részt, 2005. június 1-jétől viszont nyugállományba vonulok. A hároméves közbeszerzési gyakorlatba pontosan mi számít bele? Van-e mód a hiányzó gyakorlat megszerzésére a munkaviszony megszűnését követően?
Részlet a válaszából: […] A 29/2004. IM rendelet a régi és az új Kbt. hatálya alátartozó közbeszerzési eljárás előkészítésével, illetőleg lefolytatásávalkapcsolatban ajánlatkérői, illetőleg az ajánlattevői oldalon kifejtetttevékenységet minősíti közbeszerzési gyakorlatnak. A 2001....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítési határidő megjelölése a hirdetményben

Kérdés: "Tájékoztató a szerződés teljesítéséről" című hirdetmény 2. d) pontja vonatkozásában a teljesítés határidején mit kell érteni? A vállalkozó teljesítési határidejét, a megrendelő teljesítési (fizetési) határidejét, avagy azt, hogy a vállalkozó és megrendelő egyaránt teljesít?
Részlet a válaszából: […] A HR. 26. mellékletének hivatkozott 2. pontját a 31.melléklet értelmében "a közbeszerzési eljárás alapján megkötött eredetiszerződésben foglaltak szerint kell kitölteni". Tehát ha a szerződésmegvalósulása a vállalkozó szerződési határidejéhez kötött, azaz amenynyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

A munkavédelem feltételeiről szóló rendelet alkalmazása egyszerű eljárásban

Kérdés: Az 1/2004. FMM rendelet a munkavédelmi feltételekről egyszerű közbeszerzési eljárásra is vonatkozik, ugyanis a Kbt. IV. része, azon belül is 300. §-ának (6) bekezdésének taxatív felsorolása erre nem hivatkozik vissza? Az ajánlattevő egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, ha az eljárás építési beruházás vagy szolgáltatás tárgyú, köteles-e a Kbt. 72. §-a szerinti nyilatkozatot megtenni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 72. §-a értelmében az ajánlattevőnek nyilatkozniakell arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e a teljesítés helyén amunkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó hatályos előírásokat.Ezen előírásokról az 1/2004. FMM rendelet alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
Kapcsolódó címkék:  

Számítási hibák javíthatósága a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Nem igazán értem, hogy a számolási hibák javítása hogy maradt benne az új Kbt.-ben? Az eddigi tapasztalat az, hogy az ajánlatkérők fix átalányárat kérnek teljességi nyilatkozattal. Eddigi munkáim során a számolási hibák javításának lehetőségével akkor élnek a kiírók, ha nem az a cég adta az összességében legkedvezőbb ajánlatot, amelyiknek kellett volna, vagy pedig éppen túl kedvezőt adott. Mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Esetünkben nem feltételezhetjük, hogy az ajánlatkérők aszámítási hibákat arra használják fel, hogy jogosulatlan előnyt adjanakkiválasztottjuknak. Ebben a felfogásban gyakorlatilag az ajánlatkérők kezébesem adhatnánk az ajánlatokat, hátha eltávolítanak belőle oldalakat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
Kapcsolódó címkék:  

Szerzői jog kizárólagos jogként minősítése

Kérdés: Ha a becsült érték alapján közbeszerzési eljárás során kell megkötni a tervezési szerződést, de az előzményi terv szabad felhasználásnak jogával az ajánlatkérő nem rendelkezik, a szerzői jog a közbeszerzési törvényben definiált kizárólagos jognak minősül-e, amelyre tekintettel ajánlatkérő jogosult a szerzői jog birtokosával hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján, vagy nemzeti értékhatár alatti becsült értéknél közbeszerzési eljárás nélkül megkötni a tervezési szerződést?
Részlet a válaszából: […] Feltehetjük, hogy az előzményi terv felhasználási jogávalnem rendelkezik az ajánlatkérő, annak szükségessége nem lehetett vitatottmegrendelésekor. Ha azonban a szerzői jog folytán minden esetben az előzményiterv készítőjének lenne joga a tervezési szerződés megkötésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
Kapcsolódó címkék:  
1
247
248
249
274