2778 talált cikk a beszerzési eljárás kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 299. §-a szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban – amennyiben az ajánlatkérő kizáró okokat kíván meghatározni – milyen módon kell azokat igazolni nyilatkozattal és/vagy igazolásokkal? Ha részben vagy egészen nyilatkozattal, akkor ennek formája egyszerű nyilatkozat-e vagy közokiratba foglalt (közjegyző előtt tett) nyilatkozat? Hogyan alakulnak a fentiek az alvállalkozók (10 százalék feletti vagy alatti) tekintetében?

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?

Kérdés: Az egyetem a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?

Kérdés: Elegendő-e, ha a közjegyző az aláírást tanúsítja? Elfogadhatom-e?

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárásban közzé kell-e tenni az eljárás alapján kötött szerződést és a szerződésmódosítást, ahogy a Kbt. előírja?

Kérdés: Kizárja-e a jogszabály, hogy a részszempontok meghatározása során az ellenszolgáltatás esetében alkalmazza a kiíró a "hasznossági függvény" elvét, azaz megjelölje, hogy mi az az alsó ár (ellenszolgáltatás), ami alatt már nem értékeli kedvezőbbnek az árat, akármilyen alacsony is az? Azaz kizárhatja-e eleve a kirívóan alacsony ajánlat tételének lehetőségét?

Kérdés: Miért az Üvegzseb-tv.-re hivatkozik az ajánlatkérő, miért nem a Kbt.-re? Rám a Kbt. vonatkozik, nem az Üvegzseb-tv. Ennek ellenére lehetséges-e ez utóbbi alkalmazása a közbeszerzési eljárásban?

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson megnyert építési beruházás során előre nem látható okok miatt meghibásodás, rendkívüli esemény (csőtörés, épületsüllyedés stb.) fordulhat elő. A kivitelező a károk megelőzése érdekében a javítási, hibaelhárítási munkát – pótmunkaként – soron kívül elvégzi. Kell-e ilyen esetben a meghibásodás, illetve hibaelhárítás miatt elvégzett pótmunkákra utólag közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor, ha a meghibásodási kár nem a kivitelező munkájából adódik?

Kérdés: Ha a közszolgáltatóknak a támogatott beszerzéseiket az általános (nem különös) szabályok szerint kell lefolytatni, ez egyben azt is jelenti, hogy vonatkozik rá (a közszolgáltatókra) az egyszerű közbeszerzés szabálya (értékhatár)?

Kérdés: Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?