Egyedi szerződések megkötésének rendje keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás egyik nyertese vagyunk. Hogyan köthetjük meg az ajánlatkérővel az egyedi szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás első részétkövetően jogosult a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség, valamintbeszerzési tárgy(ak) egy-egy részére (azaz az adott közbeszerzésre), akeretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiség keretein belül, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Keretmegállapodás egy ajánlattevővel

Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] Keretmegállapodás a Kbt. szerint úgynevezettkeretmegállapodásos eljárás során köthető. Az eljárás első részébenlebonyolított közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő keretmegállapodásalapján még nincs lehetőség a teljesítés megkezdésére. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címke:

Nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevő

Kérdés: Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?
Részlet a válaszából: […] Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvetőbiztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonságiintézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. Korm.rendelet, a Kbt. felhatalmazása alapján szabályozza az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Verseny és esélyegyenlőség kizárólagos jog esetén

Kérdés: Kizárólagos jog fennállása esetén hogyan biztosítható a verseny és az esélyegyenlőség? És miért nem biztosít az ajánlatkérő lehetőséget részajánlat tételére, ha nyilvánvaló, hogy ez a kizárólagos joggal érintett beszerzési tárgy mellett lehetséges lenne a többi beszerzési tárgy vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 13. pontjában az alábbiak szerintdefiniálja a kizárólagos jogot. Kizárólagos jog: jogszabály, illetőleg közigazgatásihatározat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy)jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
Kapcsolódó címkék:  

Szolgáltatások meghatározása, értelmezése

Kérdés: Milyen szolgáltatásokat kell érteni a Kbt. 4. számú melléklet 27. kategóriájában lévő, egyéb szolgáltatások alatt? Ennek alapján minden olyan szolgáltatásra, ami nem tartozik a 17-26-os kategóriákba, arra irányadók a 4. számú mellékletre vonatkozó kedvezőbb szabályok, vagyis elég egyszerű eljárást lebonyolítani uniós értékhatár felett?
Részlet a válaszából: […] Az egyéb szolgáltatások azon szolgáltatások, melyek nemérthetők bele a 26., a kérdésben szereplő kategóriát megelőző kategóriába.Mivel könnyebbséget jelenthet a 4. melléklet szerinti értelmezés a kérdésben isérintett nemzeti eljárás lebonyolítása miatt, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:  

Alternatív ajánlat beszerzési tárgy függvényében

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban az alternatív ajánlat? Milyen beszerzési tárgyaknál lehet lényeges?
Részlet a válaszából: […] Alternatívajánlatra általában árubeszerzés esetén van példa, és akkor lehetséges ilyenajánlat tétele, ha azt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban megengedte.Alternatívajánlatról akkor lehet szó, amikor a közbeszerzésre vonatkozó műszaki leírásnaktöbbféle termék is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.
Kapcsolódó címkék:  

Minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülés "haszna"

Kérdés: Mi az értelme a minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülésnek, ha gyakorlatilag szinte valamennyi ajánlatkérő szigorúbb minősítési szempontokat határoz meg a kizáró okok és azok igazolási módja tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a minősített ajánlattevők jegyzéke azalkalmassági kritériumok vonatkozásában azonos kötelezettségeket határoz megminden beszerzési tárgy vonatkozásában, mégpedig becsült értéktől függetlenül. A közbeszerzési törvény 12. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
Kapcsolódó címkék:  

"Egyéb" kategória árubeszerzés esetén

Kérdés: A hirdetményminta az árubeszerzést – mint közbeszerzési tárgyat – részletezi (adásvétel, lízing stb.). Mit takar az "egyéb" kategória?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint például szállítási szerződést, egyidőszakon belül meghatározott időpontokra időpontonként meghatározottmennyiségű termék leszállítása – a leginkább jellemző szerződés nagyobbépítkezések anyagbeszerzéseinél. Vagy akár mezőgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
Kapcsolódó címkék:  

Beszerzési tárgyhoz hasonló tárgyú referencia mint hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, amennyiben referenciaként a felhívás beszerzési tárgyához hasonló tárgyú referenciát nyújt be ajánlattevő? (Ajánlatkérő ezt írta elő, de nehezen értelmezhető, ezért az ajánlatkérő lehet, hogy másként értené.)
Részlet a válaszából: […] Az értelmezés változó az ajánlatkérőknél. A javasoltreferenciákat amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, legfeljebb nem fogadja el, deez semmilyen mértékben nem minősül hamis adatszolgáltatásnak, hiszen azajánlattevő jóhiszeműen a hasonló tárgyú referenciáit nyújtotta be....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
Kapcsolódó címkék:  

Alternatív ajánlattétel indokoltsága a gyakorlatban

Kérdés: Milyen közbeszerzési tárgy esetén indokolt a gyakorlatban az alternatív ajánlattétel lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A gyakorlatitapasztalatok azt mutatják, hogy az összetett beszerzési tárgyaknál célszerű,ha az ajánlattevők alternatív ajánlatot tehetnek. Különösen abban az esetben,ha az árubeszerzéshez szolgáltatás megrendelése is kapcsolódik. Az errevonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 51....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:
1
…
27
28
29
…
47