Találati lista:
371. cikk / 490 Késedelmes bírósági döntés hatása a közbeszerzési eljárásra
Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa határozatával megsemmisítette az ajánlatkérő döntését. Az ajánlatkérő a bírósághoz fordult jogorvoslatért a Tanács határozata miatt. A bíróság a Tanács határozatával ellentétes tartalmú ítéletet hozott – a megsemmisítő döntést követő 10 hónap elteltével. A gyakorlatban hogyan lehet érvényt szerezni a bíróság ítéletének, különös tekintettel a Közbeszerzések Tanácsának határozata óta eltelt időszakra?
372. cikk / 490 Részszempontok értékelése
Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
373. cikk / 490 Mennyiségmeghatározási problémák
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a kiírásban megjelölt mennyiséget? Mi a helyzet akkor, ha a kiírásban megjelölt mennyiség nem egyezik a felek által a szerződésben meghatározott mennyiséggel? Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő adott esetben a mennyiséget úgy határozza meg, hogy attól akár 30-40 százalékkal is eltérhet a teljesítés során mindkét irányba? Mi az elfogadható "hibahatár"?
374. cikk / 490 Bírságmérséklés bíróságon
Kérdés: Mi indokolhatja a KDB által kiszabott bírság mértékének bíróság általi mérséklését?
375. cikk / 490 Elhúzódó bírósági eljárásban hozott döntés hatása az adott közbeszerzésre
Kérdés: A Döntőbizottság határozatával az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette. Az ajánlatkérő a határozatot a bíróság előtt megtámadta, az ügyben a bíróság a döntés meghozatalát követő 8 hónappal későbbi időpontra tűzte ki a tárgyalást. Az eltelt időre figyelemmel, milyen gyakorlati "haszna" lehet annak, ha a bíróság úgy dönt, hogy a KDB határozata jogsértő volt?
376. cikk / 490 Ajánlatkérő elzárkózása szerződéskötéstől
Kérdés: Léphet-e és mit az ajánlattevő a szerződéskötési kötelezettség érdekében, ha az ajánlatkérő elzárkózik a szerződéskötéstől vagy halogatja azt?
377. cikk / 490 Okiratok számának csökkentése
Kérdés: Látnak-e arra lehetőséget a gyakorlatban, hogy egy adott közbeszerzési eljárásba becsatolandó, az ajánlattevőtől származó valamennyi nyilatkozatot egy okiratba foglaltan nyújtsa be az ajánlattevő?
378. cikk / 490 Nyilatkozattartalom "harmadik személy" esetén
Kérdés: A Kbt. 71. és 105. §-a alapján az ajánlattevőnek/jelentkezőnek nyilatkoznia kell harmadik személy és alvállalkozók témakörben. Kérdésem, ha egy ajánlattevő 10 százalék feletti alvállalkozót von be a teljesítésbe, és nyilatkozik a 10 százalék alatti alvállalkozók kizáró okai tekintetében, akkor a harmadik személlyel kapcsolatban mit kell nyilatkoznia? A 10 százalék feletti alvállalkozó által ellátandó tevékenységet is le kell nyilatkozni az ún. harmadik személyes nyilatkozatnál?
379. cikk / 490 Kizáró okok építési beruházás tárgyú, egyszerű eljárásban
Kérdés: Építési beruházás tárgyú közbeszerzés esetén, egyszerű eljárásban milyen kizáró okok jelölhetők meg az ajánlattevőkkel szemben?
380. cikk / 490 Referencianyilatkozatok kiadása
Kérdés: Az ajánlatkérő megteheti-e, hogy építési kivitelezési szerződés hiánytalan átadás-átvételi eljárása után megtagadja a referenciaigazolás kiadását? Amennyiben igen, milyen jogszabályra hivatkozhat? Amennyiben nem, a Kbt. mely paragrafusa alapján köteles az igazolást kiadni? Egy korábbi építési beruházás kapcsán az ajánlatkérő kiadta a referenciaigazolást. Később (2 év múlva) az intézményben vezetőváltás történt, és az új vezető megtagadta az igazoláskiadást, mondván, a teljesítés nem volt kiváló minőségű. Megteheti-e ezt? Amennyiben nem, mi lehet a hivatkozási alapunk egy esetleges jogorvoslati eljárásban?
