67 talált állásfoglalás a bírósági határozat kifejezésre

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, karbantartási szerződést kötöttünk az új Kbt. rendelkezései szerint. A szerződésben meghatározott szolgáltatást a vállalkozónak hibabejelentés alapján, rövid kiszállási idővel kell nyújtania. A vállalkozó egymást követően három hibabejelentést mulasztott el határidőben kijavítani. A szerződésünk úgy rendelkezik, hogy a harmadik eset után figyelmeztetést küldünk, majd az ötödik eset után – ha azok egymást követően történnek – súlyos szerződésszegésre hivatkozással a szerződést azonnali hatállyal felmondjuk. A figyelmeztetést a szerződés szerint írásban megtettük, azt a vállalkozó kézhez vette. Van-e tájékoztatási kötelezettségünk a Közbeszerzési Hatóság felé, ha a szerződést felmondjuk?

Kérdés: Késedelmesen teljesítettünk egy közbeszerzési eljárásban, ezért az ajánlatkérő kötbérigényt érvényesített velünk szemben. Az igényt elismertük, a kötbért megfizettük, peres eljárás nem indult. Kihat ez a későbbiekben – akár kizáró ok formájában – a közbeszerzési eljárásokban való részvételünkre?

Kérdés: Szubjektív kizáró ok, ha az ajánlattevő a szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, és ezt a tényt jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat – amely két éven belül kelt – megállapította. Honnan számít a kétéves határidő kezdete? A gyakorlatban mi tekintendő súlyos szerződésszegésnek? A szerződésszegés milyen "foka"? Van-e erre esetleg valamilyen útmutató?

Kérdés: Nem megfelelően teljesítettük a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződést, ezért az ajánlatkérő azt felmondta, és kilátásba helyezte, hogy pert indít ellenünk kártérítésért. Ha jogerősen megállapítja a bíróság, hogy szerződést szegtünk, annak a jövőre nézve közbeszerzési szempontból milyen következményei vannak? Állapodjunk meg esetleg peren kívül az ajánlatkérővel?

Kérdés: Mi a tapasztalatuk, a gyakorlatban milyen mértékben alkalmazzák az ajánlatkérők a szubjektív kizáró okokat?

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában hol találom meg azt, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak?

Kérdés: Változtak-e a közbeszerzési ügyekben a bírósági felülvizsgálat, bírói út szabályai?

Kérdés: Az új törvény illegális tartózkodókra vonatkozó kizáró okát hogyan tudom ellenőrizni, hiszen már most hatályban van?

Kérdés: Várható az újonnan hatályba lépő törvényben a közvetlen (megrendelőtől alvállalkozónak) kifizetés? Azt olvastam, hogy "nem lehet ajánlattevő az, aki az alvállalkozójának a szerződött díj több mint 10 százalékával tartozik, vagy a fizetési késedelme meghaladja a 15 napot". Ezt hogyan lehet majd a gyakorlatban ellenőrizni?