Kizárás jogszerűsége

Kérdés: Cégünket sajnálatos módon megint kizárták egy közbeszerzésből. Hat ajánlatadóból ötöt kizártak, 6-8 különféle – egyébként szokásosan hiánypótolható hiányosságok és bekötésre, oldalszámozásra vonatkozó formális – okra hivatkozva. Csak egyetlen ajánlatadót nem zártak ki, aki négy részre tett ajánlatot, és persze megnyerte árverseny nélkül. A kiíró rengeteg nyilatkozat és bizonylat kérését írta elő a kiírásban és dokumentációban, élt azzal a lehetőséggel, hogy mindent eredeti vagy hitelesített másolatban kért (például 3 évi teljes beszámolót kiegészítő mellékletekkel együtt stb.), és e rendkívül sokrétű kérelmekhez nem biztosított hiánypótlási lehetőséget. Ezt a Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint csak akkor teheti meg, ha az eljárás nem az EU-ból származó forrásból támogatott beszerzésre irányul. Kérdés, honnan tudhatja meg az ajánlatadó, hogy kap-e EU-s forrást a kiíró? Kérhetünk-e erre vonatkozó nyilatkozatot tőle? Arra is vonatkozik a hiánypótlás legalább egyszeri biztosítási kötelezettsége, ha EU-s forrás ugyan közvetlenül nem kapcsolódik az eljárásban történő beszerzéshez, de ha olyan beruházáshoz használnak majd az eljárásban beszerzett szerelvényekből, amit viszont EU-s forrásból támogatnak? Ha sikerülne bizonyítani, hogy így van, a hiánypótlás tiltását meg lehetne támadni. A Kbt. 70. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, hogy nyertesség esetén magára kötelezettségként vállalja a 305. § és 306/A. §-okban lévő előírások érvényesítését. Erre a nyilatkozattételre azonban sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem hívja fel a figyelmet. Véleményem szerint nem várható el az ajánlattevőktől a Kbt. ilyen szintű ismerete, pláne úgy, hogy semmiféle hiánypótlásra nincs lehetőség. Kérhető-e és kizárható-e olyan nyilatkozat nemléte miatt az ajánlattevő, amely nyilatkozat meglétének szükségességére az ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban sehol nem hívta fel a figyelmet?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen letelt ahatáridő, illetve Kbt.-megkerülés sem történt. Amennyiben az ajánlatkérő áttételesen számolja el valamilyenmódon, ennek bizonyítása egyrészt rendkívül nehézkes, másrészt a közbeszerzésitörvény szerinti eljárás lefolytatását nagyon szigorúan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Képviselő "helyettesítése"

Kérdés: Ha az ajánlattevő cégjegyzésére, képviseletére jogosult személy egy adott közbeszerzési eljárásban – például szabadsága miatt – nem tud az ajánlattevő képviseletében eljárni, és a céget a cégjegyzékbe bejegyzett adatok szerint csak egy személy képviselheti, mi a teendő? Ki járhat el ebben az esetben, és hogyan igazolhatja képviseleti minőségét?
Részlet a válaszából: […] ...közokirati alakban készítettokirat bizonyító ereje – a magánokirat tartalmát illetően – megegyezik azeredeti okiratéval;– ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, decsak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Gyorsított meghívásos eljárás indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyorsított meghívásos eljárás kiírása, egyáltalán: mit takar ez az eljárásfajta? És: kötelező-e indokolni, ha az ajánlatkérő ilyen eljárást kíván alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásmeghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetébenalkalmazható, ezért lényeges szempont annak bizonyítása, hogy a jelzetteljárásokban előírt határidők ne legyenek betarthatók. Nem szerepel tehát aszabályozásban az a feltétel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Szakmai kamara által ajánlott díj a kirívóan alacsony ár megállapításánál

Kérdés: A mérnöki kamara által ajánlott mérnöki díjnál alacsonyabban vállalt ár kirívóan alacsonynak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...számossága okán kétséges. Tehát amennyiben nem egy kirívó példávalállunk szemben, hanem többek irreális vállalásával, akkor ennek bizonyításanehézkes.Fentieket támasztják alá a Kbt. következő rendelkezései(86-87. §): – ha az ajánlat kirívóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége

Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
Részlet a válaszából: […] ...érdekét sérti.A további meghosszabbítás, tehát például időben történőmeghosszabbítás feltétele, akárcsak az első esetben, annak bizonyítása, hogy akörülményekben beállt lényeges változás okán egyeztek meg ajánlatkérő ésajánlattevő a hosszabbításban, s...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Műszaki leírás értékelése

Kérdés: Hogyan alakul a műszaki leírás, illetve annak értékelése (pontozása) szolgáltatás megrendelése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...esetében vélelmezi a közbeszerzési műszaki leírásnakvaló megfelelést. Ebben az esetben el kell fogadnia valamennyi megfelelőbizonyítási eszközt, így különösen a gyártótól származó műszaki dokumentációtvagy valamely elismert szervezettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Összegzés elektronikus úton történő megküldésének feltételei

Kérdés: Az összegzés elektronikus úton (e-mail) történő megküldésének van-e feltétele az elektronikus aláírás oldaláról (például bizonyítás)? Kiterjed-e ez a forma az iratok (kérdések) megküldésére is?
Részlet a válaszából: […] Az összegzés elektronikus úton való megküldésére vonatkozórendelkezéseket a 2006. évi CXXXV. törvény írta elő a Kbt. 96. és 118. §-ánakmódosításával, az erre vonatkozó rendelkezéseket 2007. január 1-jétől kellalkalmazni. Hogy mi minősül elektronikus úton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Termékek, szolgáltatások egyenértékűségének bizonyíthatósága

Kérdés: Cégünk iktatóprogramot kíván beszerezni – a korábbiakban még manuális iktatórendszerrel rendelkeztünk. Ha egy adott szoftvertípusra írjuk ki a közbeszerzést, hogyan bizonyítható, hogy az egyik szoftver egyenértékű a másikkal, illetve ha funkcionális követelményeket határozok meg, mennyire specializálható az?
Részlet a válaszából: […] Mind a szoftvertípus meghatározásánál ügyelni kell arra,hogy a "vagy azzal egyenértékű" kifejezés alkalmazásra kerüljön, mind afunkcionális követelmények meghatározásánál figyelemmel kell lenni arra, hogyne egy adott termékre legyen kiírva az eljárás, azaz ebben a formában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Ajánlatkérő bizonyítási lehetősége a Kbt. alapelveinek betartása vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő hogyan tudja bizonyítani, hogy egy adott közbeszerzési eljárás megindítása előtt hónapokkal írt tanulmány során a tanulmányt író tudomására nem jutott olyan információ, amely a későbbi közbeszerzési eljárás során rontaná a többi ajánlattevő esélyegyenlőségét? (A szóban forgó tanulmányt író cég 10 százalék feletti alvállalkozóként van jelen az adott közbeszerzési eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-ának összeférhetetlenségre vonatkozórendelkezései értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és adokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérőnevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Befizetés igazolása hirdetmény-közzétételnél

Kérdés: Közzétételi díj befizetésének megtörténte esetén, annak egyeztetése során mi a döntő, a befizetés bizonylatának megküldése, vagy a bankszámlakivonat?
Részlet a válaszából: […] ...a megküldést is bizonyítja. Azaz még nem feltétlenülkell, hogy a számlán megjelenjen sem a fizetés, sem annak megérkezése, elegendőannak bizonyítása, hogy valóban feladták az érintett összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.
1
6
7
8