Találati lista:
151. cikk / 444 Bontást követően jelzett irat betekintésének megtagadhatósága
Kérdés: Az ajánlatok bontásánál jelen voltam, mint az egyik ajánlattevő meghatalmazott képviselője. A bontást követően szerettem volna betekinteni egy ajánlatba, és az ahhoz tartozó felolvasólapot kívántam megnézni. Az ajánlatkérő erre nem adott lehetőséget. Jogszerűen tagadta meg az iratbetekintést? (A meghatalmazásom teljes körű volt, az az iratbetekintésre is kiterjedt.)
152. cikk / 444 Bontott ajánlat kezelése
Kérdés: A postai úton beérkezett ajánlatra az ajánlattevő nem írta fel a felhívás szerinti szöveget, miszerint az ajánlat az iktatóban nem bontható fel, hanem azt a címzett részére kell továbbítani felbontás nélkül. Emiatt az ajánlatot a beérkezést követően a postázóban felbontották, majd azt így, nyitott állapotban kaptuk meg. Mit tehetünk ebben az esetben? Mi lesz az ajánlat sorsa?
153. cikk / 444 Ajánlat beérkezési idejének vizsgálata
Kérdés: Határidőben benyújtottnak kell-e tekinteni azt a postai küldeményként érkezett ajánlatot, amely ugyan beérkezett az ajánlattevő postabontójába az ajánlattételi határidő lejártáig, de a dokumentációban feltüntetett helyre (címre), szervezeti egységhez nem?
154. cikk / 444 Kivitelezés, tervezés, művezetés egybeszámítási kérdései
Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?
155. cikk / 444 Azonos tárgyú beszerzési igény hatása folyamatban lévő beszerzésre
Kérdés: Folyamatban van egy beszerzés, majd később jön még két igény, ugyanazon tárgyban. A már folyamatban lévő, de még le nem zárult beszerzési eljárást le kell-e állítani azzal, hogy így már megérkezett a szakterülettől a többi igény, megállapítható, hogy együttesen ezek már meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, vagy a már folyamatban lévő eljárás lezárulhat beszerzési eljárásként?
156. cikk / 444 Támogatott és támogatással nem érintett beszerzések egybeszámítása
Kérdés: A részekre bontás tilalmával kapcsolatban az alábbi kérdés merült fel. Az ajánlatkérő támogatási szerződést kötött a 2014-es évben, melynek keretében 2015. évben informatikai eszközök, bútorok, mobiltelefonok, személygépkocsi beszerzésére közbeszerzési eljárást kell indítania. Az ajánlatkérőnek a 2015. évben a támogatási szerződésen kívül is van beszerzési igénye informatikai eszközök beszerzésére vonatkozóan. Az ajánlatkérőnek a két – már ismert – beszerzési igényt egybe kell-e számítania, vagy egybeszámítási kötelezettség terhe nélkül beszerezheti – közbeszerzési eljáráson kívül – a támogatással nem érintett informatikai eszközöket?
157. cikk / 444 Ajánlatleadás két helyszínen
Kérdés: Megjelölhet-e az ajánlatkérő két helyszínt az ajánlatok leadására?
158. cikk / 444 Alvállalkozói részvétel arányának téves megítélése
Kérdés: Az ajánlat benyújtásakor úgy láttuk, hogy az alvállalkozói közreműködés mértéke nem haladja majd meg a 10 százalékot. Viszont az ajánlattételi határidő lejártát követően nyilvánvalóvá vált, hogy 10 százalékot meghaladó mértékű alvállalkozói közreműködésre lenne szükség a szerződés teljesítéséhez. Mit tehetünk ebben az esetben?
159. cikk / 444 Beszerzett anyagok egybeszámítása
Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság in house szerződés keretében kapta meg egy uniós támogatásból megvalósuló projekt kivitelezési feladatait. A gazdasági társaság a projektből bizonyos építési beruházási feladatokat alvállalkozókkal végeztet el, ezeket az alvállalkozókat közbeszerzési eljárás keretében választja ki. Az építési beruházás más részeit azonban saját maga végzi el, ezzel kapcsolatban pedig jelentős anyagköltsége merül fel. A beszerzett anyagok jellemzői: rendkívül heterogének, jellemzően nem szerezhetők be egyetlen gazdasági szereplőtől, értékük egyenként nem haladja meg az árubeszerzés közbeszerzési értékhatárát, összesen azonban igen. A kérdés, hogy a beszerzett anyagok értékét közbeszerzési szempontból egybe kell-e számítani? A beszerzett anyagok ugyan nem hasonlóak egymáshoz, ugyanakkor egy projekt keretében kerülnek felhasználásra, egy helyszínen.
160. cikk / 444 Eljárás fedezethiány esetén
Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlattételi felhívást követően derül ki, hogy mégsem rendelkezünk megfelelő fedezettel a beszerzéshez?
