Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...és a lebonyolító között. Abban az esetben, ha a tárgyalásos eljárás során igény merül fel esetleges bérleti vagy tárolási díj fizetésére, abban a felek szerződéses szabadsága megállapodni. Azonban mindennek az ajánlati felhívás vagy a dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési eljárás érvényessége

Kérdés: Egyszerű eljárásban három ajánlat érkezett, de egy ajánlat érvénytelen. Ebben az esetben érvényes-e az eljárás, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...akkor, ha a szolgáltatást tervpályázati eljárást követően rendelik meg, és – a bírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, az ajánlatkérőnek a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
Kapcsolódó címkék:  

Jogszabálygyűjtemény megjelentetése költségvetési szerv által

Kérdés: Ha a társadalombiztosítási költségvetési szerv jogszabálygyűjteményt, illetve ún. Nyugdíjbiztosítási Közlönyt kíván megjelentetni – amelyet terjesztenek és példányszáma előreláthatóan 1500 körül lesz –, le kell-e folytatnia a közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzés tárgyát tekintve – szolgáltatásbeszerzésnek minősül, ami a Kbt. hatálya alá tartozik. A jogszabálygyűjtemény, illetve a Nyugdíjbiztosítási Közlöny szerkesztése és kiadása esetén – becsült értéktől függően – egyszerű, vagy nemzeti értékhatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
Részlet a válaszából: […] ...napon túl azonban kérelmet előterjeszteni nem lehet. Lényeges, hogy az említett határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. (Az eljárás díja 150 ezer forint, ez alól a kérelmező nem mentesíthető, és a díj fizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell.)Kiemeljük, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.
Kapcsolódó címkék:  

Tervpályázat titkossága

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a titkosság biztosítása? Hol szabályozza ezt a kérdést a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...lehet; a pályázók nevét, lakcímét, székhelyét, illetve a kiírásban kért egyéb adatait a pályaműhöz lezártan kell csatolni; a díjazásban, illetve megvételben részesített pályaművek szerzőinek adatait a bírálóbizottság csak a bírálat lezárását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.
Kapcsolódó címkék:  

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért százötvenezer forint, ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, s a díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:  

Hirdetményi díjalap meghatározása

Kérdés: A hirdetmény díjának kiszámításakor csak a saját szöveg karakterszámát kell figyelembe venni, vagy bele kell számítani a formanyomtatványt is?
Részlet a válaszából: […] ...az előzőek szerinti hirdetmények ellenőrzéséért, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéért szerkesztési díjat kell fizetni. A szerkesztési díj mértéke nyolcezer forint kéziratoldalanként, amely díj nem tartalmazza az általános forgalmi adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
Kapcsolódó címke:

Kiírói feladatok tervpályázati eljárásban

Kérdés: Milyen feladatai vannak a tervpályázati eljárásban az ajánlatkérőnek, helyesebben a tervpályázati eljárás kiírójának?
Részlet a válaszából: […] ...a tervpályázat pénzügyi fedezetének biztosítása; a bírálóbizottság felkérése, megbízása, munkafeltételeinek biztosítása, díjazása; a tervpályázati feladat meghatározása; a kiírás elkészítése, illetve elkészíttetése, jóváhagyása és meghirdetése;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
Kapcsolódó címke:

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy – a bírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; lényeges, hogy ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Hirdetmény díjának visszatérítése

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a pályázati felhívás közzétételére irányuló kérelmét visszavonja, elveszíti a közzétételi díjat, avagy az visszajár a részére, és amennyiben igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést a 34/2004. Korm. rendelet 15. §-a rendezi. E szerint a szerkesztőbizottság a befizetett szerkesztési díjat tizenöt napon belül visszautalja a kérelmezőnek, ha az visszavonja a kérelmet, a következők szerint: abban az esetben, ha a hirdetmény vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
38
39
40
41