Értelmezési nehézségek miatti jogszabály-módosítás

Kérdés: A 257/2007. Korm rendelet nehezen értelmezhető, van-e lehetőség a módosítására?
Részlet a válaszából: […] A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a közbeszerzésieljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól,valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. Korm. rendeletértelmezésével kapcsolatban jelenleg készít elő egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Szakmai ellentmondások a kiírásban

Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ötéves sterilitást írt elő olyan olyan radiofarmakonok esetében, amikor a termék a gyártástól számított két héten belül elbomlik. Számos ilyen, szakmailag értelmezhetetlen feltétel szerepel a kiírásokban. Kérdésünk, hogy az ellentmondó, szakmailag értelmezhetetlen szerződéses kitételek esetében mi a megfelelő eljárás annak érdekében, hogy ne zárják ki az ajánlattevőt, de ne kelljen betarthatatlan szerződéses részeket elfogadnia?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek a kérdésben említett esetekben többlehetősége is van. Elsőként említjük azt, hogy a felhívás vagy a dokumentációkézhezvételét követően írásban felhívhatja az ajánlatkérő figyelmét arra, hogyszerződéstervezete szakmailag értelmezhetetlen feltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Ellenőrzés során feltárt jogsértés orvoslása

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] Az ellenőrző szervekkel kapcsolatos, a Kbt. 308. §-ábantalálható szabályok az alábbiak szerint értelmezhetők:– a közbeszerzéseket, illetőleg a közbeszerzési eljárásokata külön jogszabályban meghatározott illetékes ellenőrző szervek a feladat- éshatáskörüknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Jogsértés "észlelésének" időpontja

Kérdés: Ha egy közreműködő szervezet egyik szűrőjén átcsúszik egy jogsértés, de később a szervezeten belül valaki észleli, akkor ez az időpont számít az észlelésnek?
Részlet a válaszából: […] Ez természetesen az adott helyzettől, jogsértéstől függ.Válaszunkban elsősorban a jogorvoslati eljárás megindításával kapcsolatoskérdéskört érdemes pontosítani. A Kbt. 327. §-a a közreműködő szervezet tekintetében ahivatalból történő jogorvoslati eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a támogatást nyújtó szervezet egy adottminisztérium, úgy közvetlenül a minisztérium ellenőriz. Európai uniós támogatásesetében az érintett minisztérium(ok), valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséglátja el az ellenőrzési feladatokat – a támogatástól függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)–(3)bekezdésében így meghatározott fogalom. Ennek azonban megadja a korlátait is azalábbiak szerint (a további törvényismétléseket nem ismertetjük). Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatokés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Közbeszerzési Döntőbizottság előtti tárgyalások nyilvánossága

Kérdés: Kik vehetnek részt, lehetnek jelen a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti tárgyaláson? Hallgatóságként bárki bemehet-e, illetve az üzleti titokra hivatkozással kérhető-e ún. "zárt" tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalás a Kbt. 336. §-ában foglalt főszabály szerintnyilvános, amelyen az utalt jogszabályhely (1) bekezdésében meghatározottérintettek vehetnek részt. Amennyiben a hallgatóság egyéb érdekeltnek minősül,azaz nem csupán kíváncsi érdeklődő, joga van a tárgyaláson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén

Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
Részlet a válaszából: […] Előrebocsátjuk, hogy a konkrét közbeszerzési eljárásokismerete nélkül azok jogszerűsége kérdésében nem áll módunkban állást foglalni,ugyanakkor a kérdésben számos olyan információ szerepel, ami jogszerűségiaggályokat vet fel. Nézzük ezeket egyenként!Mindenekelőtt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Eljárás a közbeszerzés tárgyának pontatlan meghatározása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg a keretösszeget és a beszerezni kívánt konkrét mennyiséget, csupán arra kért választ, hogy bizonyos termékekből bizonyos darabszám szállítása mennyibe kerül. A tendert megnyertük. A részünkre megküldött szerződésben (szerződéstervezetben) már szerepelt a keretösszeg, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy az ajánlatkérő nem köteles elkölteni azt. Jogszerű az ismertetett eljárás? Ha nem, van-e az ajánlattevőknek jogorvoslati lehetőségük, és ha igen, akkor milyen irányban?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a Kbt. 50. §-ának (1) bekezdése alapján azajánlatkérőnek meg kell határoznia (a törvény a "köteles meghatározni"fordulatot alkalmazza) a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét. A mennyiségtekintetében megengedi a hivatkozott törvényi rendelkezés (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a tájékoztató tartalmazza az ajánlattevő egyetnem értő véleményét, több lehetősége a Döntőbizottság előtti jogorvoslatieljárásra nincs. Amennyiben egyetértő véleményét tartalmazza, annak ellenére,hogy mindez nem felel meg a valóságnak, a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
1
4
5
6
7