Önkéntes csatlakozás központosított keretmegállapodáshoz

Kérdés: Önkéntesen csatlakoztunk a DKÜ által kötött központosított keretmegállapodáshoz. A keretmegállapodás számos hardverterméket tartalmaz, amelyek esetén a DKÜ megjelölte, hogy mely termékek rendelhetők önállóan és melyek nem. Több KM 2 eljárást folytattunk már le a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerint, sikeresen. Most olyan termékeket kellene beszereznünk szakmai szervezetünk igénye alapján, amelyek a keretmegállapodás műszaki mellékletében ’önállóan nem rendelhető’ megjelölést kapták. Az a kérdésünk, hogy a tervezett KM2 eljárásban – hivatkozva a korábbi szerződésekre – kérhetjük ezek szállítását?
Részlet a válaszából: […] ...nem részes fél, hiszen azt nem a konkrét eljárás ajánlatkérője, hanem a központosított közbeszerzési szerv kötötte meg.Mindezekre tekintettel a kérdés kapcsán arra a megállapításra jutottunk, hogy a KM 2 eljárásban az ajánlatkérő nem kérheti az önállóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Opciós mennyiség

Kérdés: Közbeszerzési keretszerződést szeretnénk kötni árubeszerzési témában, 2 évre szólóan, a terméklista 30 termékcsoportból és összesen 120 termékből áll. Opciós mennyiséget is szeretnénk kikötni a szerződésben. Mikor járunk el jogszerűen az opciós mennyiségek meghatározása tekintetében? Vonatkozhat az opció csak bizonyos termékcsoportokra, vagy akár csak egyes termékekre is?
Részlet a válaszából: […] ...stb.) az ajánlatkérő szabadon kialakíthatja. Jelen esetben alkalmazhatónak látjuk a teljes termékkörre, de akár egyes termékekre vagy egyes termékcsoportokra is az opció meghatározását, melyet az ajánlatkérőnek már az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Feltételes közbeszerzés

Kérdés: Az ajánlatkérő feltételes közbeszerzésként indított uniós nyílt eljárást arra hivatkozva, hogy a projekt európai uniós forrásból kerül megvalósításra, és a projekt költségvetésének módosítása érdekében (a támogatási összeg megemelésére) a támogatási szerződés módosítását kezdeményezte a támogatónál. Amennyiben a módosítási kérelem elfogadására vagy a támogatási szerződés módosítására sor kerül az ajánlatok bontását megelőzően, helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha a bontáskor ismerteti az anyagi fedezet összegét?
Részlet a válaszából: […] ...részéről, akkor a Kbt. 72. § (2) bekezdés b) pontja szerint eredménytelenül le tudja zárni az eljárást.A bontási cselekményekről, illetve a rendelkezésre álló anyagi fedezet ismertetéséről a Kbt. 68. § (4) bekezdése rendelkezik, mely szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Bekapcsolódó gazdasági szereplő

Kérdés: A 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése alapján: Amennyiben a rendelkezésre álló határidőben egyetlen gazdasági szereplő sem kapcsolódik be az előzetes piaci konzultációba, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívást az előzetes piaci konzultáció meghirdetését követő tizennegyedik napnál hamarabb is megküldheti a Közbeszerzési Hatóság vagy a Kbt. 51. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén a gazdasági szereplők részére. Ki számít bekapcsolódó gazdasági szereplőnek? Aki csak érdeklődik, de nem tesz észrevételt, az bekapcsolódó gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […] ...reálisan legyen lehetőségük a versenyben részt venni.Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet teljes szövege az alábbiak szerint szól:„1. § (4) Az előzetes piaci konzultáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Felfüggesztett eljárás

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 166. § (5) bek. alapján felfüggesztette az eljárását, a későbbiekben jogszerűen visszaléphet-e a felfüggesztésből (és megkötheti-e a szerződést a döntőbizottsági határozatnak megfelelően) a keresettől való elállás nélkül (gazdasági szükségszerűségre figyelemmel)?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni, hiszen a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Végső ajánlattétel

Kérdés: Minden értékelési szempontra lehet ajánlatot tenni a második tárgyalás után, vagy csak arra, amire az ajánlatkérő megengedi?
Részlet a válaszából: […] ...hatvan – napnál későbbi időtartamban.”Az ajánlatkérő köztes ajánlati kötöttségi szabályokat nem alkalmazhat, technikailag pedig az EKR-ben nem tudja beállítani, hogy csak bizonyos felolvasólap-elemek legyenek kitölthetők, míg egyes értékelési szempontok ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet a válaszából: […] ...megrendelésére – az ezekhez kapcsolódó szakági és az épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenységekre kizárólag akkor, ha annak megrendelésére építészeti, belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Becsült érték számítása

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelés becsült értékének meghatározása kapcsán kérem értelmezésüket a Kbt. 17. § (2) és (3) bekezdés elhatárolásában, azaz melyik módszert, mely esetben kell alkalmazni? Mit ért a Kbt. „rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés” alatt, milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia? Mit ért a Kbt. olyan szerződés alatt, amely nem tartalmazza a teljes díjat? Milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia?
Részlet a válaszából: […] ...számítási szabályokat figyelembe kell venni, amelyek közül a Kbt. 17–18. § a valamilyen szempontból sajátos beszerzési igényekre, a Kbt. 19. § a részekre bontás tilalmára, a Kbt. 20. § a koncessziós beszerzési tárgyak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Hiánypótlási felhívás módosítása

Kérdés: Hogyan tudjuk kezelni, ha a tárgyalások során olyan változás áll be, ami a korábban kibocsátott hiánypótlási felhívást felülírja? Módosítható a korábbi felhívás? Ennek hiányában ellentétes lenne a végső ajánlattételi felhívás tartalma és a hiánypótlási felhívás, aminek a határideje is a végleges ajánlattétel időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...felhívást módosíthatja, ezt a Kbt. nem tiltja. Ebben az esetben a módosított felhívás feltöltése mellett a módosítás tényét az EKR-ben egyértelműen jeleznie kell, hogy az ajánlatkérők számára világos legyen, az új hiánypótlási felhívás szabályai irányadók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Önkéntes csatlakozás központosított keretmegállapodáshoz

Kérdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség (továbbiakban: DKÜ) által megkötött központosított keretmegállapodásokhoz milyen módon lehet önkéntesen csatlakozni?
Részlet a válaszából: […] ...301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (DKÜ rendelet) 1. §-a rendelkezik a DKÜ rendelet hatálya alá tartozó szervezetekről. A rendelkezés e) és ea) pontja szerint a rendelet hatálya kiterjed az olyan szervezetre is, amely„eb) valamely e rendelet szerinti sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.
1
8
9
10
175