Kapacitást biztosító szervezet szakembere

Kérdés: Ha kapacitást biztosító szervezet igazol szakemberre vonatkozó alkalmassági követelményt, a szakember munkaviszonyban kell álljon a kapacitást biztosító szervezettel, vagy állhat megbízási jogviszonyban is? Amennyiben megbízási jogviszonyban áll, a szakembernek magának kellene biztosítania a kapacitást, mint kapacitást biztosító személy?
Részlet a válaszából: […] ...a szakemberhez – nyilatkozik arról, hogy a szakember rendelkezésre áll a teljesítés időszaka alatt, melyet munkáltatóként tesz meg. Az EKR-ben történő nyilatkozattétel során felsorolt lehetőségek közül a szakember jogviszonyáról ennek megfelelően nem sorolja fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban két ajánlattevő ugyanazt a szakembert nevezte meg a szakmai tapasztalattal összefüggő alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében. Ez jogszerű, vagy vizsgálni kell az összeférhetetlenséget?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűtlen.A többes megjelenés tilalma azonban nem vonatkozik az ajánlattevői (részvételre jelentkezői) szerepkör alatti szintekre, azaz az alvállalkozókra, kapacitást biztosító szervezetekre. Ennek megfelelően nem ütközik a többes megjelenés tilalmába, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Kapacitást biztosító szervezet és alvállalkozó

Kérdés: Ajánlatkérőként gyakran tapasztaljuk, hogy az EKR-ben ellentétes információk szerepelnek a kapacitást biztosító szervezettel, illetve az alvállalkozóval kapcsolatos űrlapokon, amit hiánypótoltatni kell, és ez megnöveli a bírálati időt. Előírhatjuk a közbeszerzési dokumentumokban, hogy a kapacitást biztosító szervezetet kötelező megjelölni alvállalkozóként az EKR űrlapon?
Részlet a válaszából: […] ...fűződő viszonyt nem tartalmazza, ezért a kógens szabályozási elv alapján a fogalom kiterjesztése a kapacitást biztosító szervezetekre nem lehet jogszerű.Az EKR-ben található űrlap a Kbt. 65. § (7) bekezdésével összefüggő nyilatkozatot tartalmazza, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Határidő meghatározása külföldi ajánlattevő esetében

Kérdés: Az EKR-ben, ha külföldi ajánlattevő indul, tekintettel kell-e arra lenni, hogy időeltolódás miatt esetleg az ajánlattételi határidő számára más időzónában máskor lenne indokolt?
Részlet a válaszából: […] A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy milyen időintervallumban van lehetőség az ajánlattételi és részvételre jelentkezési határidő megállapítása során. Ennek az alábbi szabálynak a figyelembevételével kell a határidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Külső szakértő informálása

Kérdés: Az eljárás során tárgyalási jegyzőkönyv készült. A tárgyaláson külső szakértők is részt vettek. Szükséges-e elküldeni nekik is a jegyzőkönyvet?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalási jegyzőkönyv megküldése az ajánlattevők vonatkozásában kötelező, melyet csak az EKR-en keresztül oszthat meg az ajánlatkérő, hiszen további eljárási cselekmény kapcsolódik hozzá, méghozzá a jegyzőkönyv tartalmának elfogadása.A 424/2017. (XII. 19.) Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Elektronikus visszaigazolás az EKR-ben

Kérdés: Van-e következménye annak, ha az EKR nem küld visszaigazolást? Meg kell-e ismételni az eljárási cselekményt?
Részlet a válaszából: […] ...az EKR elektronikus levelének nincs különösebb joghatása annak ellenére, hogy a Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése ezt előírja az alábbiak szerint:„15. § (3) Az ajánlatnak vagy részvételi jelentkezésnek az ajánlattételi, illetve a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Referencialevél tartalma

Kérdés: Az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította az ajánlatunkat arra való hivatkozással, hogy a referencialevél nem tartalmazta az építési beruházás teljesítési helyét, pontos címmel. Vitarendezési kérelmünkben jeleztük számára, hogy ez bárki által hozzáférhető, nyilvános adat, még a megrendelő, az ajánlatkérő honlapján is megtalálható a projekt. Miért nem fogadható el a referencialevél, ha a teljesítés helye a referencialevelet kiállító szervezet honlapján elérhető?
Részlet a válaszából: […] ...de az ajánlatkérők általában szigorúbban határozzák meg az alkalmassági követelményeket, mint amilyen követelményekkel a jegyzékre fel lehet kerülni. A másik helyettesítő igazolási mód a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozó kivitelezői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Önmegtámadás

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a szerződés megkötését követően észleli, hogy az ajánlatkérő erre irányuló felhívására a nyertes ajánlattevő becsatolta az árindokolását, de azt nem elkülönített módon tette, indíthat-e jogorvoslatot saját maga ellen?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében saját maga ellen, egy személyben lenne a kérelmező és a kérelmezett, amely megítélésünk szerint nem lehetséges.Fentiekre tekintettel az a jogi álláspontunk, hogy bár a Kbt. kategorikusan nem tiltja, hogy az ajánlatkérő saját maga ellen, a saját maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.
Kapcsolódó címkék:    

Aránytalanul alacsony ár vélelmezése

Kérdés: Az eljárás uniós rezsimben történik, melyben a beérkezett ajánlatok közül az egyiknek rendkívül alacsony az ára. Véleményünk szerint elkerülhetetlen az aránytalanul alacsony ár vizsgálata és indokolás kérése. Hogyan hívhatjuk erre fel az ajánlatkérő figyelmét? Informálisan, vagy egyéb kommunikációban van azonnali jogorvoslat? Vagy esetleg az iratbetekintés során?
Részlet a válaszából: […] ...elvileg az olyan információ közlésére szolgál, mely nem köthető egyéb eljárási cselekményhez, melyre a Kbt. lehetőséget ad, és az EKR külön nem tipizál. A bírálat során történő egyéb kommunikációban történő figyelemfelhívás nem kötelezi az ajánlatkérőt arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Üzleti titokká minősítés

Kérdés: Építési beruházás tárgyában indított közbeszerzési eljárásban három ajánlatot nyújtottak be. Az ajánlatkérő az egyik ajánlattevőtől árindokolást kért. Az ajánlattevő árindokolását benyújtotta az EKR-ben, amelynek teljes tartalmát egyben üzleti titokká is nyilvánította azzal az indoklással, hogy az indoklás titokban tartása számára nagyon fontos, mert nyilvánosságra hozatala sértené gazdasági érdekeit. Ez így elegendő?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titokkal kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 44. § (1)–(3) bekezdései tartalmazzák, amelyek meghatározzák, hogy mely adatok, információk, dokumentumok stb. minősíthetők üzleti titokká az ajánlattevő által és melyek nem.A Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
8
9
10
180