Találati lista:
501. cikk / 672 Nyilatkozat közhiteles nyilvántartásokban szereplő tényekre
Kérdés: Miért kell olyan nyilatkozatokat csatolni, melyekben szereplő tények a cégkivonatból egyértelműen megállapíthatók?
502. cikk / 672 Cégjogi szabályok alkalmazása a közbeszerzésben
Kérdés: Az egyéni vállalkozónak nincs aláírási címpéldánya. Miért kell arról rendelkezni a dokumentációban, hogy nem kell csatolnia az aláírási címpéldányt? Ehhez kapcsolódva nem lenne elvárható az ajánlatkérőktől az egységes gyakorlat a hatályos cégjogi előírások területén? Például elektronikus dokumentumok "kezelése", annak másolata tekintetében?
503. cikk / 672 Elektronikus dokumentumok bekérése
Kérdés: Elektronikus cégeljárásban a digitális tértivevényen nem szerepel, hogy azt mely cégügyben adták be. Mi értelme annak, hogy az ajánlatkérők rendre megkívánják ennek csatolását? Különösen akkor, amikor a benyújtott cégiratok bárki részére nyilvánosak.
504. cikk / 672 Elektronikus közbeszerzés
Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?
505. cikk / 672 Kötelező szoftvervásárlás
Kérdés: Az elektronikus közbeszerzés kapcsán kötelező-e bármilyen szoftvert megvennünk? (Itt nem a költségvetési kiíró szoftverre gondolok.)
506. cikk / 672 Elektronikus aukció
Kérdés: Kötelező-e az elektronikus aukció?
507. cikk / 672 Jogszabály-módosítási dömping hatása a gyakorlatra és jogértelmezésre
Kérdés: Tekintettel a jelenleg is folyamatban lévő törvényi és kapcsolódó jogszabály-módosítási dömpingre, a gyakorlat és értelmezés kialakulni ezáltal nem tud. Előzőekből egyenesen következik a jogalkalmazók elbizonytalanodása, melyre tekintettel nem tervezi-e a döntőbizottság a bírságok felfüggesztését azon esetekben, amikor az ajánlatkérő éppen a jogalkotás ellentmondásosságai miatt követ el hibát? Szerintem az nem megoldás, hogy majd a döntőbizottság eldönti, vajon a jogalkotónak mi lehetett a szándéka az egyes szabályok megalkotásával. Tudniillik a döntőbizottság elmarasztalása egy stigma, nem beszélve annak anyagi és esetleges személyi konzekvenciáiról. A közbeszerzési ügyintéző jelenleg egyáltalán nincs elismerve, ugyanakkor komplex, önálló munkát végez, mely aránytalanul nagy felelősséget ró rá ebben a jogbizonytalanságban. Kérdésem, hogy az ügyintézők vajon tudatában vannak-e annak, hogy adott esetben egzisztenciák, állások sorsa függ a döntéseiktől? Hogyan lehetne ezt a folyamatot megállítani?
508. cikk / 672 Érvénytelen dokumentum pótlása kétlépcsős eljárásban
Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)
509. cikk / 672 Közjogi szervezet mint ajánlatkérő
Kérdés: Mit takar a közjogi szervezet megjelölés? Mely ajánlatkérő minősül annak?
510. cikk / 672 Ellentmondás hiánypótlást biztosító rendelkezések között
Kérdés: Az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított, de a kiírás szerint nyertesség esetén, ha a kizáró okokról szóló igazolásokat az ajánlattevő nem megfelelő formában nyújtotta be, már nem ad lehetőséget hiánypótlásra. Nem ellentétes a kiírásnak ez a két része egymással?
