Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a közelmúltban megjelent a 2007. évi LXXVIII.törvény, amely – egyebek mellett – a közbeszerzési törvényt is módosította. Ajogszabály 2007. július 7-étől hatályos rendelkezéseit a jogalkotó beépítette aKbt.-be. Lényeges, hogy a törvény rendelkezéseit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Vis maior-szerű esemény az ajánlatok bontásának helyén

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő székhelyén, azaz az ajánlatok bontásának helyszínén közvetlenül az ajánlattételi határidő lejárta előtt bombariadót rendelnek el, ezért már sem ajánlatokat nem lehet átvenni, sem a bontást nem lehet megtartani? A bombariadó után tartandó meg a bontás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon érdekes, egyúttal életszerű is, ugyanakkormegnyugtató választ a Kbt. alapján nem lehet adni. A kérdésben jelzett"bombariadó" vis maior-szerű esemény, ugyanakkor ezt a kategóriát, körülményt aKbt. nem ismeri.A Kbt. 79. §-a az ajánlatok benyújtása és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint aközponti beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. Korm.rendelet az alanyi hatálya alá tartozó intézmények tekintetében határoz megszabályokat, az 1. számú mellékletében felsorolt ún. kiemelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Ajánlatkérő bizonyítási lehetősége a Kbt. alapelveinek betartása vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő hogyan tudja bizonyítani, hogy egy adott közbeszerzési eljárás megindítása előtt hónapokkal írt tanulmány során a tanulmányt író tudomására nem jutott olyan információ, amely a későbbi közbeszerzési eljárás során rontaná a többi ajánlattevő esélyegyenlőségét? (A szóban forgó tanulmányt író cég 10 százalék feletti alvállalkozóként van jelen az adott közbeszerzési eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-ának összeférhetetlenségre vonatkozórendelkezései értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és adokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérőnevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Eljárásrend a Kbt. "önkéntes" alkalmazása esetén

Kérdés: Amennyiben önként alkalmazza valamely cég a Kbt.-t, akkor mely eljárásrend szabályait kell alkalmaznia, azaz választhat-e az általános alanykénti vagy a különös alanykénti törvényalkalmazás között?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (4) bekezdése tartalmazza, hogy a törvénytönként alkalmazó szervezetre a törvény valamennyi rendelkezése vonatkozik. A161., 162. és 163. §-ok határozzák meg, hogy melyek azok az ágazatok,amelyekben a meghatározott tevékenységet végző meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Piackutatás a közbeszerzésben

Kérdés: A piackutatásra vonatkozóan milyen előírások vannak? Van-e erre külön szabályozás vagy "gyakorlati útmutató"? Hogyan történjen ennek dokumentálása? Meghatározott-e, hogy milyen területi körben kell felmérni a piacot, illetve a felmérés milyen időszakot érintsen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elsősorban a Kbt. 10. §-ában meghatározottösszeférhetetlenségi szabályok miatt releváns. A 10. § (6) bekezdése értelmében nem minősül az említettparagrafus alkalmazásában a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevontszemélynek (szervezetnek) az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Tevékenység megoszthatósága közbeszerzési szempontból

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, hulladékkezelési közszolgáltatással és távhőszolgáltatással foglalkozó cég megosztotta a Kbt. szempontjából a tevékenységeket, és a hulladékos oldalon klasszikus ajánlatkérőként jár el, míg a távhő területén közszolgáltatóként, és itt nem alkalmaz egyszerű eljárást. Helyesen jár-e el? (A Közbeszerzési Levelek tanácsadói alapján erre van lehetősége.)
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 161.,162., valamint a 163. §-ai tartalmazzák. Ezek a törvényi rendelkezésekdefiniálják az ajánlatkérői kört, valamint azokat a közszolgáltatótevékenységeket, amelyek a közbeszerzés szempontjából a különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Tanulmányterv készítőjének összeférhetetlensége

Kérdés: Összeférhetetlen-e a kiviteli terv elkészítésére kiírt eljárásban az az ajánlattevő, aki korábban ugyanannak az eljárásnak (beszerzésnek) a tanulmánytervét készítette el?
Részlet a válaszából: […] Igen, hiszen a Kbt. 10. §-a értelmében a közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy azeljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg azeljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Döntőbizottság "kifogásolási" határideje hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Döntőbizottság értesítését követően, a Bizottság kifogását mennyi időn belül közli? Pontosabban mennyi az észrevételezési határidő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 329. §-ának (1) és (2) bekezdése ad választ akérdésben felvetett problémára.A Kbt. utalt rendelkezése szerint, ha a KözbeszerzésiDöntőbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg azegyszerűsített eljárás megkezdéséről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
1
5
6
7