Találati lista:
2421. cikk / 4418 Alvállalkozó bevonásának kötelezettsége
Kérdés: Nagykereskedelmi vállalkozás ajánlattételkor köteles-e bevonni alkatrészgyártót alvállalkozóként (akár 10 százalék alatti, akár e mérték feletti), valamint minden egyes gyártót bevonni vegyes pótalkatrész-pályázatban?
2422. cikk / 4418 Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén
Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
2423. cikk / 4418 Beszerzési tárgyak felhasználásának közvetlen összefüggése
Kérdés: A szennyvíztelep és a szennyvízhálózat fejlesztéseinél a beszerzési tárgyak és rendeltetésük ugyan nem azonosak, de egymással közvetlenül összefüggenek-e? Konkrétan: a szennyvíztisztító telep felújítási munkái (iszapsűrítő berendezés felújítása, iszaplepény-szivattyú felújítása vagy beszerzése, átemelőszivattyúk frekvenciaváltójának felújítása, cseréje stb.) egybeszámítandók-e a szennyvízcsatorna hálózati munkákkal (gerinccsere, aknák közötti gerinccsere, aknafelújítás, aknaépítés és visszacsapószelep beépítése stb.)?
2424. cikk / 4418 Nyertes pályázó ajánlatának elküldése a kérelmezőnek
Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően betekintésre hivatkozva az ajánlatkérő elektronikus úton elküldte a nyertes pályázó ajánlatát a kérelmezőnek. Az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor átadta, illetve elküldte a nyertes pályázó ajánlatát?
2425. cikk / 4418 Dokumentáció részének módosítása ajánlati szakaszban
Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásnál, az ajánlati szakaszban módosíthatja-e a dokumentáció részeként kiadott főösszesítőt? (Az eredetiben nem volt tartalékkeret feltüntetve, de a módosított főösszesítőben 10 százalék tartalékkeretet határoztak meg az esetleges pótmunkák fedezetére.)
2426. cikk / 4418 Kapcsolt vállalkozások többszörös megjelenése egy eljárásban
Kérdés: Többszörös megjelenésnek tekinthető-e és tiltott-e a kapcsolt vállalkozások külön-külön ajánlattevőként való pályázása egyazon közbeszerzési eljárásban?
2427. cikk / 4418 Ajánlat kiegészítése hiánypótlási eljárásban
Kérdés: Jogszerűen jár-e el az az ajánlattevő, aki 5 oldal ajánlati dokumentációt bead azzal, hogy majd hiánypótlás során kiegészíti ajánlatát, illetve a hiánypótlási eljárásban egészíti ki azt?
2428. cikk / 4418 Közbeszerzések központi lebonyolítása
Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
2429. cikk / 4418 Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén
Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
2430. cikk / 4418 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának korlátja
Kérdés: "A kialakult bírósági gyakorlat szerint a rendkívüli sürgősség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás korlátozott, csak indokolt mértékben és mennyiségben, rövid időtartamra vonatkozó beszerzések esetén alkalmazható, az ajánlatkérőnek az indokolt mértéket meghaladóan biztosítania kell a nyílt versenyt." Ezt szabály írja elő, vagy csak a szokásjog?
