4418 talált cikk az eljárás kifejezésre

Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?

Kérdés: Cégünk az eljárás eredményéről készített írásbeli összegzés módosítását kérte az ajánlatkérőtől, mert az abban foglaltakkal nem értettünk egyet. Az ajánlatkérő az összegzést nem módosította arra hivatkozással, hogy a kérelmünket jogorvoslati kérelemnek tekinti, amelynek elbírálására nem jogosult, azt nyújtsuk be a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Mi azt olvastuk ki a Kbt.-ből, hogy ilyen esetben elsőként az ajánlatkérőhöz kell fordulni. Ki járt el helyesen?

Kérdés: Egy közbeszerzési tájékoztatón azt hallottuk, hogy az új szabályok szerint már nem lehet kérni a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a szerződéskötés megtiltását. Kérdésünk, hogyan lehet megakadályozni a jövőben, hogy a szabálytalanul kihirdetett nyertessel az ajánlatkérő ne kösse meg a szerződést?

Kérdés: A hiánypótlási felhívásban az ajánlatkérő "egyértelmű" nyilatkozatot kér bizonyos műszaki megoldások vonatkozásában. Ez mit jelent, szerinte mi az egyértelmű? (Mert szerintünk az ajánlatunk az volt.)

Kérdés: Az ajánlati dokumentációban foglaltakról milyen mértékig tájékoztathatjuk a leendő alvállalkozónkat? És mi a helyzet akkor, ha a később úgy döntünk, hogy alvállalkozó nélkül indulunk?

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlati felhívásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig bármikor és bármilyen okból módosíthatja az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció feltételeit?

Kérdés: Mely ajánlat minősül iratnak?

Kérdés: Az ajánlat módosítása keretébe beletartozik az is, ha az eredetileg megjelölt – 10 százalékot meghaladó – alvállalkozó helyett végül mással akarunk indulni? Ilyenkor hogyan kell technikailag lebonyolítani a módosítást?

Kérdés: A Kbt. szerint az ajánlat az ajánlattételi határidőig módosítható. Az ajánlatkérő a dokumentációban jelezte, hogy felkérheti az ajánlattevőket pontosítás, felvilágosítás megadására, mely azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását. Nem ellentétes az előző két rendelkezés egymással? És ha én a felhívás kapcsán módosítom az ajánlatot, akkor az érvénytelen?

Kérdés: A gyakorlatban mely esetekben fordulhat elő, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat a Kbt. 90. §-ának (2) bekezdésével nem állapítható meg? Lehetőség szerint kérjük a válasz példákkal történő megvilágítását.