4418 talált cikk az eljárás kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 22. § (2) bekezdésének b) pontja alapján kell-e egy 50 százalékban uniós forrásból finanszírozott projekt esetén eljárást lefolytatni, ha a forrás elnyerésére kiírt pályázati felhívásban az szerepel, hogy 50 százalék feletti támogatás esetén kell eljárást lefolytatni? A kérdésünk az, hogy 50 százalék, tehát egyenlő az EU-s forrás és az önerő, ez az eljárási kötelezettség szempontjából minek számít? Többségnek vagy sem?

Kérdés: Változik-e 2008-ban a nemzeti közbeszerzési értékhatár? Marad-e a két nemzeti eljárásrend?

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?

Kérdés: Hogyan alakul az egybeszámítási szabályok alkalmazása akkor, ha nem látható előre, hogy egy adott időszakban milyen szolgáltatásokat kell megrendelni? Mi a megoldás a probléma kezelésére például akkor, ha az előző évhez képest egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos igények eltérően alakulnak?

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?

Kérdés: Az éves statisztikai összegzés mintája meglehetősen bonyolult a kitöltés szempontjából. Tudnának-e támpontokat adni arra, hogy mely részeire kell különös figyelmet fordítani a megfelelő kitöltés érdekében?

Kérdés: Az ajánlatkérő megteheti-e, hogy építési kivitelezési szerződés hiánytalan átadás-átvételi eljárása után megtagadja a referenciaigazolás kiadását? Amennyiben igen, milyen jogszabályra hivatkozhat? Amennyiben nem, a Kbt. mely paragrafusa alapján köteles az igazolást kiadni? Egy korábbi építési beruházás kapcsán az ajánlatkérő kiadta a referenciaigazolást. Később (2 év múlva) az intézményben vezetőváltás történt, és az új vezető megtagadta az igazoláskiadást, mondván, a teljesítés nem volt kiváló minőségű. Megteheti-e ezt? Amennyiben nem, mi lehet a hivatkozási alapunk egy esetleges jogorvoslati eljárásban?

Kérdés: Lehet-e olyan referenciát pótoltatni, amely ellentétes a kiírással? Ha ajánlatkérőként nem biztosítom ezt a lehetőséget, az ajánlattevő sikerrel kezdeményezhet emiatt jogorvoslati eljárást?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2007. augusztus 27-i számában az 1402. számú kérdés foglalkozott a nemzeti rezsim hirdetménymintájának kitöltésével (részekre történő ajánlattétel). A tárgyban a Közbeszerzések Tanácsa is állást foglalt. Ennek ismeretében mi a helyes jogértelmezés gyakorlati szempontból?

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?