Erőforrás-meghatározás 2012. január 1-jétől

Kérdés: Hová tűnt a Kbt.-ből az erőforrás meghatározása?
Részlet a válaszából: […]  A továbbiakban nem mint erőforrást nyújtó szervezetként,hanem az ajánlattevő/részvételre jelentkező alkalmasságának igazolására igénybevett más szervezetként szól a témáról a törvény, lényegesen kiterjesztve annakalkalmazási lehetőségeit.A 2011. évi CVIII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Igazolások rendje 2012-től

Kérdés: Egyszerűsödik-e a jövő évtől az igazolások rendje?
Részlet a válaszából: […]  A kizáró oki igazolásokra vonatkozóan csak egyszerű eljárásrendbenrendelkezünk szabállyal, amely ún. nem saját eljárásrend alkalmazása során -egy kivétellel – csupán nyilatkozati kötelezettséget ír el. Egyebekben különvégrehajtási rendelet fogja szabályozni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […]  Egyszerű eljárásrendben valóban lesz lehetőség sajáteljárásrend kialakítására, de csak árubeszerzés és szolgáltatás megrendeléseesetén. A részletszabályok elkészítésére a 2011. évi CVIII. törvény 123. §-a adlehetőséget.A 123. § (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Alvállalkozó igénybevételének mértéke

Kérdés: Milyen mértékben vehető igénybe alvállalkozó? Az ajánlatkérő előírta, hogy 10 százalékot meghaladó mértékben nem lehet alvállalkozót igénybe venni. Ez jogszerű? Ehhez kapcsolódva kérdezem, hogy az új törvényben változik-e az alvállalkozó szabályozása?
Részlet a válaszából: […]  Az alvállalkozó bevonásának mértéke ajánlatkérő által nemirányítható, erre lehetősége sem a hirdetményben, sem a dokumentációban, sem atárgyalások során az ajánlatkérőnek nincs. 2012. január 1-jétől a 10 százalékosarány kimarad a Kbt.-ből, azaz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Beszerzési terv, éves statisztikai összegzés tartalma közös ajánlatkérők esetén

Kérdés: Közös ajánlatkérőként kinek a tervében és éves statisztikai összegezésében kell szerepeltetni a beszerzést? Várható változás a témában?
Részlet a válaszából: […]  Az új közbeszerzési törvény kitér a közös ajánlatkérőkkérdésére.Amikor az ajánlatkérő más ajánlatkérő vagy ajánlatkérőknevében folytatja le az eljárást, ilyenkor az ajánlatkérők egyikét a többiajánlatkérő meghatalmazza a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […]  A jelenleg hatályban lévő törvény hatályba léptetőrendelkezése valóban azt eredményezte, hogy van olyan szerződés, melynekteljesítésről szóló tájékoztatójának közzététele ellenszolgáltatás-köteles.Mivel a hirdetmény-ellenőrzés jelenleg nem kötelező, melyet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjárakötelezés néhány esetben, például a versenypárbeszéd esetében kifejezettelőírás, de mindez nincs különösebb hatással a legalacsonyabb összegűellenszolgáltatás választásának gyakoriságára hazánkban.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben nem kell meghatározni alkalmasságikövetelményt, így az eljárást megindító felhívást "hiányosan" kell – ahogy atörvény fogalmaz – "megfelelően" kitölteni. Ami praktikusan annak az egyajánlattevőnek a meghívása, mely az ajánlattételi felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Formai követelmények meghatározásának korlátja

Kérdés: Megítélésünk szerint az ajánlatkérő eltúlzott formai követelményeket írt elő. Mit lehet ez ellen tenni? Van-e valamilyen korlátja a formai követelmények meghatározásának?
Részlet a válaszából: […] A 2010. szeptember 15-ét megelőzően hatályban lévő szabályokértelmében a megfelelő ajánlattételhez szükséges mértékig írhatott elő azajánlatkérő formai követelményeket a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése szerint,azaz az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Nyertes konzorcium vezető cége csődeljárás, felszámolás alatt teljesítési szakaszban

Kérdés: Mi az eljárás, illetve a következmény, ha egy közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumának vezető cége, a megvalósítás ideje alatt csődvédelmet kért, illetve ha a csődvédelem letelte után csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerül? Mi a kötelezettsége és lehetősége a kiíró szervezetnek, hogyan kell eljárnia ilyen esetben? Mi a szerepe, kötelezettsége a konzorcium társcégének ilyen esetben? A felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő céget kizárják? Hogyan tudják biztosítani a nevesített és nem nevesített alvállalkozók, hogy teljesítésük ellenértékét megkapják a fenti esetben és általában?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a teljesítési szakaszban kezdődik a csőd­eljárásvagy felszámolási eljárás, akkor ameddig a teljesítés folyamatos, addig azellenérték megfizetése megtörténhet. Ha azonban a teljesítés során probléma lépfel, abban az esetben a jogosult nem teljesít, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
45
46
47
48