Ajánlati elem pótlása

Kérdés: Pótolható-e a részletes költségvetés?
Részlet a válaszából: […] A részletes költségvetés az ajánlott ellenszolgáltatás részletes kifejtése, egyben az értékelésre kerülő részszempont lenyomata, mely az értékelés során alapul szolgálhat arra, hogy az ajánlatkérő megállapítsa, történt-e keresztfinanszírozás, minden költség megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati kötöttség feloldása elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Ha az eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontot alkalmazzák, azaz több részszempont van, olyan részszempontok, amelyek kellő pontossággal meghatározhatók (ár, teljesítés időtartama, kötbér mértéke százalékban), lehetséges-e, hogy csak az árra legyen árlejtés? Vagy ebben az esetben mindegyik részszempontra biztosítani kell az árlejtést?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet 17. §-ának (2) és (3) bekezdése lehetővé teszi az értékelési részszempontok közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Előleg beszámítása

Kérdés: Az előleg beszámít az első részszámlába? Ki kell-e ezt kötni a szerződésben, vagy valamilyen jogszabály, illetve más dokumentum alapján lehet-e rá hivatkozni, ha a szerződésben nem volt ilyen kikötés?
Részlet a válaszából: […] Mivel a 306/2011. kormányrendelet 13. §-a mindegyik számlára külön utal, ugyanakkor az Áfa-tv. az előleget és a részszámlát külön-külön tárgyalja (59. és 61. §-aiban), csak logikailag juthatunk el oda, hogy a jogalkotó az előleget is beleértette. Mivel a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Referencianyilatkozat tartalma

Kérdés: A referenciával kapcsolatban a 310/2011. kormányrendelet 16. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy az igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás vagy szolgáltatás tárgya, az ellenszolgáltatás összege, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referenciaigazolás, illetve nyilatkozat tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is. Az ajánlatkérő az alkalmassági minimumkövetelményt a referencia tekintetében előírhatja-e úgy, hogy csak például az adott áru értékesített minimummennyiségét írja elő, vagy mindenképpen az ellenszolgáltatás ellenértékének minimumösszegét kell előírnia referenciakövetelményként?
Részlet a válaszából: […]  A 310/2011. kormányrendelet az árubeszerzés vonatkozásábanelőírja, hogy a legjelentősebb szállítások ismertetését három év vonatkozásábanköteles az ajánlatkérő figyelembe venni, az eljárást megindító felhívásfeladásától számítva. A rendelet 15. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.
Kapcsolódó címke:

Részszámlázás, tevékenység felosztása építési beruházásoknál

Kérdés: Az építési beruházás beszerzés esetében a részszámlázással kapcsolatban nem egyértelmű, hogy a kötelező előleget bele kell-e érteni az első részszámlába. Azt sem értjük, hogy ha az egyes munkafolyamatok alapján nem osztható fel úgy a tevékenység, ahogyan azt a kormányrendelet előírja, akkor mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 131. §-ának (1) bekezdésében az előleg kifizetését azalábbiak szerint szabályozza.Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy az uniósértékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése, és a szerződésteljesítésének időtartama a két hónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatok műszaki szempontú értékelése

Kérdés: Van-e törvényi lehetőség az ajánlatkérő által az eljárásra összeállított dokumentációk – például a közbeszerzési törvény 48. §-ának (3) bekezdése szerinti műszaki megfelelőség – értékelésére, illetve a megfelelőség mindenkori biztosítására?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 48. §-ának (1)–(3) bekezdései az alábbi szabályokattartalmazzák:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy adokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzésiműszaki leírást;– a műszaki leírás azoknak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.
Kapcsolódó címke:

Új közbeszerzési törvény alkalmazása

Kérdés: Ha 2012. január 1-je előtt indult a közbeszerzési eljárás, az azzal kapcsolatos jogorvoslatra az új vagy a régi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […]  Az új törvény hatályba léptető rendelkezése fokozatoshatályba léptetést ír elő. A törvénynek gyakorlatilag a teljes tartalma 2012.január 1-jével lép hatályba. A 2012. január 1-jétől megkezdett eljárásokat ésaz ezek alapján megkötött szerződéseket érinti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […]  Az üzleti titokra vonatkozó szabályok korlátokat állítanakaz üzleti titok közbeszerzésen belül történő értelmezésére. Ennek megfelelőentehát a szerződés tartalma eleve nem lehet általában üzleti titok tárgya,melynek korlátai az alábbiakban olvashatók:– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […]  Az alábbiakban idézett, a Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése azta lehetőséget tartalmazza, miszerint ajánlatkérő dönthet úgy, hogy fokozatosancsökkenti az ajánlattevők számát. Ennek feltétele, hogy az eljárás során csakkedvezőbb ajánlatokat lehessen tenni. Korlátja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címkék:  

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés nagyon életszerű, és olyan problémát fogalmaz meg,melynek megválaszolásához fel kell tárnunk a Kbt. olyan összefüggéseit, melyekelvezetnek minket a megoldáshoz. Explicit módon ugyanis a válasz az lenne, hogyminden esetben a bontást követően látható az irreális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címke:
1
4
5
6
13