Szerződéskötés több megrendelővel gesztori eljárásnál

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő gesztorként jár el, lehet-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként több megrendelővel szerződést kötni? (Több megrendelő – egy vállalkozó vagy külön-külön megrendelő – egy vállalkozó.)
Részlet a válaszából: […] Ha az eljárást megindító hirdetményben egyértelmű volt, hogymás nevében jár el, akkor más is köthet szerződést. A válasz a beszerzéstárgyától, eljárástípusától függ. Amennyiben lehetőség volt részajánlattételre, eleve többszerződés születik. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Értékelési szempontok építőmesteri keretszerződés kötésére irányuló eljárásban

Kérdés: Milyen értékelési szempontot javasolnak építőmesteri keretszerződés kötésre irányuló eljárás esetében? (A keretszerződés különböző nagyságrendű munkákra vonatkozhat.)
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatosrészletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelet az alábbiakban határozzameg a bírálati szempontrendszerrel kapcsolatos kötelezettségeit azajánlatkérőnek.Az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletesszabályairól szóló 162/2004. kormányrendeletben az ajánlatkérő általérvényesítendő követelmények meghatározásakor a 8/A. §-ban a jogalkotó hibásanhatározta meg a műszaki, szakmai alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az első bekezdés kivételével a többibekezdést az egyszerű eljárásokra is alkalmazni kell, annak ellenére, hogyvélhetően figyelmetlenségből adódik a megfogalmazás. Az új építési beruházásravonatkozó szabályok igen gyorsan és átgondolatlanul kerültek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Keretmegállapodás egy ajánlattevővel

Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] Keretmegállapodás a Kbt. szerint úgynevezettkeretmegállapodásos eljárás során köthető. Az eljárás első részébenlebonyolított közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő keretmegállapodásalapján még nincs lehetőség a teljesítés megkezdésére. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Ajánlati kötöttség időtartama

Kérdés: Mihez igazodik az ajánlati kötöttség időtartama? Mennyi lehet a legkisebb és a leghosszabb időtartam? Az ajánlatkérő ebben a kérdésben szabadon dönt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatikötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. A (2) bekezdésrendelkezése szerint az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadotttervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Keretmegállapodás alapján megkötendő szerződések részletezése

Kérdés: Milyen részletességgel kell meghatározni a dokumentációban a keretmegállapodás alapján megkötendő szerződések értékét és gyakoriságát?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó rendelkezéseket aKbt. 136/A.-136/E. §-ai tartalmazzák. A rendelkezések értelmében akeretmegállapodásban a közbeszerzés tárgyát, az ellenszolgáltatás mértékét,valamint a keretmegállapodás hatálya alatti egyedi szerződések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 2009. április 1-je után

Kérdés: A törvény korábbi szabályozása szerint a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt az egyszerű közbeszerzés kivételi körébe tartoztak, és 2006. január 15. után már a központi költségvetési szervek tekintetében is alkalmazhatóvá vált e rendelkezés. A fenti kivételi esetkör 2009. április 1-je után hogyan néz ki? Például oktatási-szakképzési szolgáltatás megrendelése esetén – 8 millió forint felett – valamennyi olyan esetben is hirdetményt kell közzétennem, amelyet azt megelőzően nem volt kötelező, mert kivételi körbe tartozott?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől megváltoztak a 4. számú mellékletszerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok.A Kbt. 21. §-a szerint ezekre a szolgáltatásokra az egyszerűeljárást, azaz a Kbt. harmadik részét kell alkalmazni. Abban az esetben, ha aközbeszerzés tárgya olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Egybeszámítás IV.

Kérdés: 5 éves keretszerződést kötött kórházunk egy nagy gyógyszergyártó céggel a közbeszerzési törvény hatálya alá eső gyógyszerekre. A szerződésben ki van kötve, melyik gyógyszerből mennyit rendelünk az 5 év alatt. Van-e lehetőség olyan szerződés kötésére, ahol kizárólag a szerződés konkrét összege kerül csak meghatározásra, a beszerzendő gyógyszerek összetétele és aránya nem, azokat szabadon lehet megválasztani? Ennek oka: 5 év alatt bizonyos gyógyszerek megszűnhetnek, vagy a betegek egészségügyi állapotának változása miatt előfordulhat, hogy egyes gyógyszerekre nagyobb igény mutatkozik, mint a megelőző évben.
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati ár fixen tartására nincs lehetőség, annakmindenféleképpen bírálati szempontnak kell lennie a Kbt. 57. § (4) bekezdés b)pontja értelmében, mely szerint "a részszempontok között mindig meg kell adniaz ellenszolgáltatás mértékének részszempontját".Azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Érvénytelenségi ok indokolása

Kérdés: Ha az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelen, elég-e erre hivatkozni, vagy részletesen ki kell fejteni az egyéb okot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése az érvénytelenségi okokatviszonylag általánosan határozza meg az alábbiak szerint.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
6
7
8
13