Kiegészítő tájékoztatás jogszabályba ütközése

Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással, annak tartalmával, megadásával, a határidőkkel kapcsolatos közbeszerzési rendelkezéseket alapvetően az ajánlatkérőnek kell betartania. Abban az esetben, ha az ajánlattevő észleli, hogy a kiegészítő tájékoztatás feltételezhetően nem felel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt

Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy fél­évente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési kizáró okokat a Kbt. 56-57. §-ai sorolják fel, míg a kizáró okokat az ajánlatok elbírálása során ellenőrzik a Kbt. 63. §-ában foglaltak szerint.A kizáró okok igazolásának és ellenőrzésnek módjára vonatkozóan kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Szerződéskötési moratórium értelmezése

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (6) bekezdése szerinti szerződéskötési moratórium megfogalmazása állandóan felvetődő vitákat eredményez, nem egyértelmű, hogy mikor jár le a 10 nap. Nem köthető meg "az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig". Ez azt jelenti, hogy a lejártáig nem, de a lejárat napján már igen, tehát a 10. vagy a 11. napon köthető meg a szerződés? Tételezzük fel, hogy 1-jén küldjük meg az írásbeli összegzést. Melyik napon köthetem meg a szerződést leghamarabb: 11-én vagy 12-én?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötési moratórium a Kbt. 124. §-ának (6) bekezdése értelmében 10 napig tart. Ez az időszak az írásbeli összegzés megküldése napját követő napon kezdődik, és a 10. nap végéig, azaz 24 óráig tart. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a 11. napnál korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Felolvasólap benyújtása hiánypótlás keretében

Kérdés: Ma kaptam meg a hiánypótlást, amiből kiderült, hogy egy ajánlatkérő nem adott be felolvasólapot. Ennek hiányában régebben érvénytelenné nyilvánították az ajánlatot. A hatályos Kbt.-t átnézve erre nem találtam utalást. A jelenlegi szabályozás szerint valóban lehet hiánypótolni a felolvasólapot, vagy kezdeményezhetem az előzetes vitarendezést?
Részlet a válaszából: […] A felolvasólap kitüntetett szerepéről a hatályos szabályozás hallgat, azonban az valóban létezik. A felolvasólappal kapcsolatos probléma többszintű. Amennyiben nincs felolvasólap, és az ajánlatból kiderül, hogy mi volt az ár és ki az ajánlattevő, akkor a felolvasólap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 137. §-ának (1)–(10) bekezdéseiben a közbeszerzési jogorvoslattal kapcsolatos határidőket, a határidők számításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza az alábbiak szerint:– a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Becsült érték és az ajánlattevő árbevételének vizsgálata

Kérdés: Reális-e az ajánlatkérő részéről, hogy egy egymilliárdos volumenű munkát egymilliárd forint árbevétel alatti cégeknek hirdet meg? Mi vezérli az ajánlatkérőt a kiírás során arra, hogy két darab eljárásra bontott félmilliárdos munkából kizárjon egymilliárd feletti céget? Jogilag lehet-e, illetve Önök szerint egyáltalán van-e értelme előzetes vitarendezést kérni ehhez hasonló ajánlatkérés esetén?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzések fenntartását "kisebb" gazdasági szereplők számára az alábbiak szerint fogalmazza meg a Kbt.Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Jogorvoslati jog hirdetmény nélkül induló nemzeti rezsimben

Kérdés: Egy hirdetmény nélkül induló nemzeti eljárás első közzétett dokumentumai (előzetes vitarendezési kérelem, szerződés) a KBA-ban jelennek meg. Ezek közzététele előtt az ajánlattételre felhívott szervezeteken kívül más szervezetnek nem jut tudomására az eljárás. Ha valamiért elhúzódik az eljárás, és az ajánlattételi felhívás sérti valamely más szervezet érdekeit, és jogorvoslatot indítana, előfordulhat, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdése szerinti 90 napos jogvesztő határidőt lekési. Ezért lesznek olyan eljárások, amelyekkel kapcsolatban esély sincs a jogorvoslatra. Lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzététele nélküli induló tárgyalásos eljárások megtámadása esetében a kérdés feltehetően azon ajánlattevőkre vonatkozik, akik/amelyek nem kaptak meghívást az eljárásba. Ebből adódóan nem lesznek ügyfélképesek az eljárás során, még a jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Cégkivonat-igénylés jogszerűsége

Kérdés: Miért kötelezi még mindig az ajánlatkérő az ajánlattevőket az általa ingyenesen hozzáférhető cégkivonat benyújtására? Ezt megtámadhatjuk a DB előtt?
Részlet a válaszából: […] Igen. Erre az ajánlatkérőnek már nincs lehetősége, legfeljebb a változásbejegyzési kérelem benyújtására, amennyiben a cégadatokban változás történik.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Igény helyszíni bejárásra

Kérdés: A kiírást elolvasva, majd a dokumentációt átvéve úgy láttuk, hogy a beszerzés tárgya alapján indokolt lenne a helyszíni bejárás, de az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy erre nem kerül sor. Kérhetjük-e ezt és milyen formában? Vagy támadjuk meg valamilyen jogcímen a kiírást? (Szerintünk bejárás nélkül nem lehet megalapozott ajánlatot tenni.)
Részlet a válaszából: […] A helyszíni bejárás lehetőségének biztosítását az ajánlatkérő jogkörébe utalja a Kbt. Erre tekintettel az ajánlatkérő jogosult meghatározni, hogy adott közbeszerzési eljárásban kíván-e helyszíni bejárást tartani, avagy sem. Építési beruházás megvalósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Kiegészítő tájékoztatás adása jogosulatlan személy által

Kérdés: Egyik alkalmazottunk az egyik ajánlattevő kérdésére válaszolt kiegészítő tájékoztatásként, azonban a közbeszerzési eljárásban erre nem volt jogosultsága, és a tájékoztatás sem volt megfelelő. Az ajánlattevő ajánlata ennek következtében érvénytelen lett. Az ajánlattevő az előzetes vitarendezés iránti kérelemben hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő munkatársának válaszára alapozva készítette el ajánlatának egy részét, mely az érvénytelenséget eredményezte. Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] Lényeges kérdés, hogy az ajánlattevő megfelelő módon tette-e fel kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdését. Amennyiben nem, tehát közvetlenül például az ajánlatkérő egyik általa ismert alkalmazottjához fordult, akkor mindez nem tartozik az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
1
9
10
11
16