Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 85. §-a lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatokelbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejűértesítése mellett felvilágosítást kérhessen az ajánlattevőtől a kizáróokokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Önkormányzati tulajdonú közszolgáltató beszerzései

Kérdés: A Kbt. 294. §-a alapján az olyan "közszolgáltató", amely 100 százalékban önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság, ajánlatkérőnek minősül az egyszerű közbeszerzés körében. Jól értelmezzük-e, hogy ez a közszolgáltató a következő értékhatárokon belül egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett: árubeszerzésnél 2-50 millió forint, építési beruházásnál 10-100 millió forint és szolgáltatásnál 2-50 millió forint?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatóknak – releváns tevékenységei tekintetében -nem kell egyszerű eljárást lefolytatniuk. Aszóban forgó korlátolt felelősségűtársaság azonban vélhetően klasszikus ajánlatkérőnek is minősül (mivel 100százalékos tulajdonú önkormányzati kft.), azaz releváns...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Várható változások építési beruházásoknál

Kérdés: Várható-e változás abban a tekintetben, hogy építési munkáknál minden esetben, akármennyire pontos műszaki tervek alapján írjuk elő a munkát, mindig vannak előre nem látható elvégzendő feladatok, amelyek bármiféle tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatását is nehézzé teszik, ugyanis azonnali intézkedéseket igényelnek? Várható-e a tekintetben valami változás, hogy a keretösszeg 2-3-4-5 százaléka erejéig be lehet építeni a szerződésbe valami előre nem látott részletet? Jogászaink pillanatnyi álláspontja az, hogy ez a feladatok között nem szereplő munkákra vonatkozik, ergo ezek nem szerepelhetnek. Kérdésünk azzal kapcsolatban, hogy az építési koncessziónál létezik, és amennyiben szükségessé válik valami kiegészítő építési munka, a nem építési koncesszióknál várható-e effajta változás?
Részlet a válaszából: […] A várható változások – tudomásunk szerint – nem érintik ezta szabályozási részterületet, ugyanakkor a Kbt. 125. §-ának (3) bekezdésekönnyített lehetőséget fogalmaz meg, amelynek értelmében az ajánlatkérőhirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Szerződéskötés eltérő teljesítési határidővel

Kérdés: Építési beruházásra indított nyílt közbeszerzési eljárás eredményhirdetését az eredetileg megadott időponthoz képest 30 nappal elhalasztotta az ajánlatkérő. Így a befejezési határidő december 15-ére módosult. Mivel útépítésről van szó, az időjárás miatt a munka nem fejezhető be. Kérdésünk: Megköthetjük-e a szerződést 2006. május 31-ei teljesítési határidővel, vagy csak december 15-ével, és kell-e a szerződést módosítani?
Részlet a válaszából: […] A szerződést az eredeti feltételek szerint kell megkötni, sutólag lehetőség van a határidő módosítására. Az eredeti feltételektől valóeltérés már a szerződéskötésnél nem jogszerű megoldás. (A Kbt. – eltérést nem engedő – 303. §-a szerint a felekcsak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához tekintsük át a Kbt. ajánlatravonatkozó szabályozását, amelyet a 70-73. §-ok tartalmaznak.Az utalt előírások értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatifelhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formaikövetelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
Kapcsolódó címke:

Bejelentési kötelezettségek építőipari kivitelezésre (beruházásra) irányuló közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Ha egy adott építési kivitelezési munka ún. közbeszerzés-köteles, az építtetőnek, illetve a beruházásban részt vevő más személyeknek van-e valamilyen adatszolgáltatási (bejelentési) kötelezettségük, és ha igen, mely hatóság, szervezet felé?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés-köteles építési beruházások esetében azÉpkör-tv. határoz meg a hatósági nyilvántartáshoz kapcsolódó bejelentésikötelezettségeket a következők szerint.Az említett törvény 58. §-ának (1) bekezdése alapján azépítésügyi hatóságok, települési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Műszaki ellenőr összeférhetetlensége a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Vonatkozik-e valamilyen kizáró szabály az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárásokban a műszaki ellenőrre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a 158/1997. Korm. rendeletbentalálhatjuk meg.A kormányrendelet 7. §-ának (2) bekezdése alapján az építésiműszaki ellenőr az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában sem szakértői,sem kivitelezési, sem felelős műszaki vezetői, sem pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Eljárás kis értékű, egyedi tételek beszerzése esetén

Kérdés: Általános iskola esetében a kötelező eszközök beszerzésére fordítható keret meghaladja a 4 millió forintot. Egyedileg viszont a 100 forintos tételtől a 200 ezer forintos tételig több száz terméket tartalmaz a beszerzési kör, a beszerzéseket a különböző helyeken és különböző forgalmazótól lehet eszközölni. Hogyan kell eljárni, vonatkozik ezekre a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] A becsült érték számításakor figyelembe kell venni, hogy azazonos vagy hasonló rendeltetésű árubeszerzések, illetőleg amelyekfelhasználása összefügg, beszerezhető-e egy forgalmazótól, azaz beszerzéséreegy ajánlattevővel lehetne-e szerződést kötni. Ugyanis ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
Kapcsolódó címke:

Pótmunkák megrendelésének korlátai a közbeszerzésben

Kérdés: A kivitelezés során felvetődő pótmunkák tárgyalásos eljárását a felmentés után rövid időn belül le kell folytatni. Ez alapján egy beruházás során ilyen eljárást adott esetben többször is le kell bonyolítani. A mennyiségi korláton kívül milyen egyéb korlátozás vonatkozik erre, illetve ha nincs "tartalékkeret", akkor van-e a tárgyalásos eljáráshoz kötődő minimális érték?
Részlet a válaszából: […] Nincs ilyen típusú minimális mérték, azonban a Kbt. 125.§-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő hirdetmény nélkülitárgyalásos eljárást alkalmazzon építési beruházás vagy szolgáltatásmegrendelése esetében akkor, ha– a korábban megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Kifogásolás joga kirívóan alacsony ár elfogadásánál

Kérdés: Joga van-e az ajánlattevőnek az eredmény kihirdetésénél a másik alacsony árát kifogásolni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86. §-ának (1)–(3) bekezdései rendelkeznek azajánlatkérő eljárásáról abban az esetben, ha az ajánlat – megítélése szerint -kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Ilyenkor az ajánlatkérő azáltala lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
95
96
97
110