263 talált cikk az eredményhirdetés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat ingatlanügyeit a város megbízásával egy korlátolt felelősségű társaság bonyolítja le. Működési költségeit az önkormányzat biztosítja, melynek 10 százaléknál több más forrásból származó saját bevétele van. Az önkormányzat uniós pályázaton nagy összeget nyert építési beruházásra. Fenti korlátolt felelősségű társaság szeretne indulni bizonyos részekben a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként. Kérdésem, hogy az önkormányzat képviselő-testületéből delegált Közbeszerzési Bíráló Bizottság (Közbeszerzési Szabályzat szerinti) összeférhetetlen-e ebben az esetben, mivel saját cégről van szó? A bizottság egyik tagja a kft. felügyelőbizottságának elnöke.

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy megváltoztak az iratbetekintés szabályai 2010. szeptember 15. után. Tényleg igaz az, hogy az ajánlatok felbontása után minden ajánlattevő minden ajánlatba betekinthet?

Kérdés: Ajánlatkérő az eredményhirdetést követően nem kötötte meg a nyertes ajánlattevővel a szerződést. Arra hivatkozott, hogy már nem áll érdekében a szerződés megkötése, és egyébként sincs fedezet a beszerzésre. Ez jogszerű? És egyébként eredményes eljárás után elzárkózhat-e bármilyen indokkal a szerződéskötéstől? (Ajánlatkérő helyi önkormányzat.)

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?

Kérdés: Szeretnénk megtudni, hogy jelenleg még kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?

Kérdés: Jogszerű-e a Kbt. hatályos rendelkezései szerint a kizáró okok igazolása tekintetében az ajánlatkérőnek azon rendelkezése, hogy az ajánlattevő, a 10 százalék feletti alvállalkozó, erőforrás-szervezet tekintetében csatolhatók az igazolások az ajánlatban is, de a nyertes legkésőbb az eredményhirdetést követő 8 napon belül kell, hogy csatolja azokat?

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?

Kérdés: Egy ajánlattevő késve érkezett az ajánlat leadásakor, ezért kizárták. Az ajánlatok felbontását követően a bontási jegyzőkönyvet a kizárt bank is megkapta, viszont a kizárt bank felolvasólapját nem tartalmazta a bontási jegyzőkönyv. Ebben az esetben is kérhetjük az ajánlatkérőt, hogy betekintést nyerhessünk a kizárt ajánlattevő ajánlatába?