Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ha érvényes volt), az ajánlat érvényesmarad annak ellenére, hogy a szerződés nem jön létre.Abban az esetben, ha az ajánlatkérő az eredményhirdetésenmásodik helyezettet hirdetett, az a nyertes "helyébe lép", azaz a másodikhelyezettel megköthető az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Nyertes pályázó ajánlatának elküldése a kérelmezőnek

Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően betekintésre hivatkozva az ajánlatkérő elektronikus úton elküldte a nyertes pályázó ajánlatát a kérelmezőnek. Az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor átadta, illetve elküldte a nyertes pályázó ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakban idézett szabály egyértelműen fizikaimegjelenésről és betekintésről szól, melyet munka­időben kell teljesíteni.Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzletititokra való hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszából: […] ...személyek vagy szervek kötelesek egyeztetést kezdeményezni azáltaluk lefolytatott közbeszerzési eljárások ajánlati szakaszának eredményhirdetésétmegelőzően legalább 5 munkanappal, az összegezés az eljárás eredményéről címűdokumentum és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásnak.A szerződéskötési kötelezettség egyébként a kihirdetettnyertes és az ajánlatkérő között áll fenn, és az eredményhirdetés időpontjábankeletkezik, tehát az ajánlati biztosítékot nem vagy nem megfelelőenrendelkezésre bocsátó ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Irreálisan alacsony ár megállapítása nem kötelező érvényű határozat ajánlása alapján

Kérdés: Tudomásunk szerint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított irányadó rezsióradíj (jelenleg 1930 Ft/óra) alkalmazása nem kötelező érvényű. Amennyiben cégünknél a Bizottság által kiadott határozat (http://www.epitok.org.hu/files/1/2010-13hatarozatrezsioradijrol.pdf) szerinti bontás összesítő fősora alacsonyabbra jön ki, és esetlegesen azt ajánlatunk mellett részletesen be tudjuk mutatni, alá tudjuk támasztani, irreálisan alacsonynak ítélhető-e az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben, vagy aminiszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben azeredményhirdetést megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhozkapcsolódó közterhekre, ha azokat a (10) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint, amennyibenjogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő nem kötheti meg a szerződést az ügyérdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...határidővel hiánypótlás (83. §), felvilágosítás (85. §) vagyindokolás (86-87. §) benyújtására felhívni, amennyiben az eredményhirdetéstkövetően és a szerződés megkötését megelőzően az előzetes vitarendezési kérelemalapján észleli, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Dokumentáció ellenértékének visszatérítése, kamatfizetési kötelezettség

Kérdés: Mikor jár vissza a dokumentáció ellenértéke, és ha visszajár, kérhetünk-e kamatot az ajánlatkérőtől? Ha visszajár, automatikusan visszakapjuk az ellenértéket, vagy külön kell kérni azt?
Részlet a válaszából: […] ...d) vagy g) pontja alapjáneredménytelen;– az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlatifelhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdetiki – a)-c) pontok.A tíz napon túl visszafizetett ellenérték már kötelezettikésedelemnek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Bírálóbizottság összeférhetetlensége

Kérdés: Az önkormányzat ingatlanügyeit a város megbízásával egy korlátolt felelősségű társaság bonyolítja le. Működési költségeit az önkormányzat biztosítja, melynek 10 százaléknál több más forrásból származó saját bevétele van. Az önkormányzat uniós pályázaton nagy összeget nyert építési beruházásra. Fenti korlátolt felelősségű társaság szeretne indulni bizonyos részekben a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként. Kérdésem, hogy az önkormányzat képviselő-testületéből delegált Közbeszerzési Bíráló Bizottság (Közbeszerzési Szabályzat szerinti) összeférhetetlen-e ebben az esetben, mivel saját cégről van szó? A bizottság egyik tagja a kft. felügyelőbizottságának elnöke.
Részlet a válaszából: […] ...nem járhat el, illetőleg az eljárással kapcsolatos tevékenységvégzésébe az ajánlatkérő által nem vonható be, az eljárás irataiba azeredményhirdetésig nem tekinthet be – a törvény 80. § (4) bekezdése és a 118. §(4) bekezdése szerinti esetek kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Iratbetekintési szabályok változása

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy megváltoztak az iratbetekintés szabályai 2010. szeptember 15. után. Tényleg igaz az, hogy az ajánlatok felbontása után minden ajánlattevő minden ajánlatba betekinthet?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjábólreleváns elemeit, hiszen a felolvasólap ezt tartalmazza a Kbt. 70. §-ának (8)bekezdése szerint.Az ajánlatokba az eredményhirdetést követően lehetbetekinteni. Az erre vonatkozó rendelkezés szerint [Kbt. 96. §-ának (3)bekezdése] az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
1
2
3
4
27